Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321

SZLÁVSÁG A M. KERESZTÉNY TERMINOLÓGIÁBAN. 401 fogalmat elég primitív módon «föld -levegő»-vei (maailma) fejezi ki. Föltehető tehát, hogy a magyar nép, az a nyers vad lovas nép, mikor hazánkba jött, nem foglalta még az egész mindenséget egy fogalomba, egy szóba össze, hogy a világ szó még csak lux (Licht)-et jelentett, nem mundus (Welt)-et is. A keresztény térítőknek pedig igenis kellett a világról, a mindenségről beszélniök; fölruházták tehát a világ lux szót a mundus jelentéssel is az ószlovén svéth ,hix' és ,mundus' mintájára, valamint az oláh nyelvben is szláv hatásnak tulajdonítandó, hogy a lume szó (latin lumen) mundus jelentést kapott, míg eredeti lux jelentése egy differenciált lumina alakhoz tapadt.J

) Érdekes az is, hogy a porosz

sivitai és a litván svetas szók hangtanilag nem felelhetnek meg a szláv szóknak máskép, mint úgy, ha átvett szóknak tekintjük. A svet'h szó e két jelentf-ssel el van terjedve az egész szlávságban. Mindezt röviden elmondta már Miklosich Ferencz.2

) 4. A képmutató. Az eddig tárgyalt szóktól kissé elütő, látszólag a kereszténységgel semmi összefüggésben nem álló kifejezéshez térek át, a TcépTnictdtÓ-hoz. Ha nem találkoznék több körülmény, mely arra mutat, hogy e fogalom a keresztény hitszónoklatnál, az evangéliom fordításánál szükséges volt és több nyelvben idegen mintára valló nevet visel; ha nem volna azonföiül annyira valószínű, hogy a szó az ószlovénből fordított szó, nem mertem volna itt fölemlíteni. A megfelelő ószlovén szó licemerh valamennyi szláv nyelvben talál társra, első részében lice arcz, kép szó rejlik, másik részét külömböző módon magyarázzák a tudósok, a szláv népek maguk pedig csakúgy mint a szláv szót fordító idegen népek természetesen nem 1)

Hunfalvy Pál Nyelvtucl. Közi. VI. k. 145. 1. érinti a szóban levő viszonyt, a nélkül azonban, hogy nyilatkoznék az iránt, mikóp magyarázandó a találkozás a magyar nyelv és a szláv nyelvek közt: «lume mundus, lat. lumen, a szláv által vette föl azt a jelentést, mert abban svjet lumen és mundus, mint a magyarban a világ szó lumen-t és mundus-t jelent. 2)

Die christl. Term. 41. 1.: «Aus dem sl. entlehnt ist preuss. sivilai, lit. svetas, visas svetas, dem slavisclien nachgebildet sind rumun. lume und magy. világ Licht, Welt. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XVIII. -^O