Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321
400 ÁSBÓTH OSZKÁR. Befejezem az ünnepekről szóló czikkemet. A kisebb jelentőségű ünnepeket nem is méltattam figyelemre, azok közt is lesz szlávból fordított név, mert a mely ünnepet az első térítés idejétől fogva ismer a magyar egyház, az ha látszólag a latin vagy német elnevezés szóról szóra való fordítása is, mégis szlávból való fordítás is lehet, mihelyt a szlávban a latinnal vagy némettel vagy mind a kettővel teljesen egyező nevet találunk. Másrészt ha az ünnep később keletkezett, vagy akár csak később került a magyarokhoz, nem kereshető nevében szláv hatás, még akkor sem, ha szakasztott mása is a szláv szónak, hanem bizonyosan a szlávval együtt közös forrásra megy vissza, a latin elnevezésre. így, hogy példát mondjak, hiába való fáradság volna a XI. század vége felé föltűnő Boldog asszony fogantatása nevében, vagy a IV. Orbán pápa 1264-ben elrendelte és még akkor sem mindenüvé elterjedt Űrnapjában szlávból való fordítást keresni. 2. A feszület. Az ószlovénben a feszületet propelo, raspelo szókkal fejezik ki, melyek (szét)feszítőt jelentenek és propeti, raspeti igékből származnak. Ezeknek az igéknek szakasztott mása a magyar keresztre feszíteni-féle szólásban használt ige, míg a latin (crucifixus, crucijigere) és a német nyelv (ans Kreuz schlagen — Krucifix a latinból átvett szó) egészen más fölfogásból indulnak ki.l ) Az orosz raspjatie keresztre feszítést és feszületet jelent egyaránt, az ószlovénben a megfelelő szót (raspetije) csak az első jelentésben találjuk forrásainkban, a mi valószínűleg véletlenség; ennek az o. raspjatie ószl. raspetije szónak képzésre nézve is teljesen megfelel a magyar feszület. 3. Világ. Budenz József szíves közlése szerint a világ fogalomra a rokon népeknek nagyobbára nincs is szavuk, a finn nyelv ezt a *) A feti ige eredetére nézve egy a német spannen szóval. Már Miklosich Ferencz is észrevette, hogy a keresztre feszíteni-féle kifejezés szláv hatás következése (1. Christl. Term. 39. • 1.); & feszület szót nyilván csak azért nem említi, mert nem ismeri.
