Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321

SZLÁVSÁG A M. KERESZTÉNY TERMINOLÓGIÁBAN. 3991 fogta a dolgot, kitért az ünnepek magyar neveire általában véve ós a vízkereszt-et csak úgy mint a karácson-t a «déli szláv »-ból szár­maztatja. Szarvas Gábor idézi magukat a szláv szókat is, így tudjuk, hogy a «déli szláv» alatt egyszer bolgárt (kracun), egyszer pedig horvát-szlovént (vodokérst, vodokerstje) kell értenünk. Mint­hogy nincs semmi nyoma annak, hogy a «déli szláv» népek valaha nagyobb hatást gyakoroltak volna a magyarra, sőt többen már kimutatták, hogy a magyar nép hatott amazokra és hogy ennek a hatásnak elég mély nyoma maradt nyelvükben,x ) már magában véve sem valószínű, hogy a déli szláv nyelvekből került hozzánk a vízkereszt. De ha éppenséggel összefüggésében nézzük a dolgot, bizonyításra sem szorul, hogy olyan előkelő, a kereszténységgel és ennélfogva egészen új kulturfejlődéssel összefüggő kifejezést egyet­len egyet sem vettünk a déli szláv nyelvekből. Semmi kétséget sem szenved, hogy a magyar vízkereszt csak is egy ószlovén vodokrhst'b szónak a hasonmása lehet, noha ószlovén forrásaink nem ismerik ezt a szót, mert a hivatalos bogojavljenije (=epiphania "domini) nyilván az ószlovén egyházi iratokban is csakúgy háttérbe szorí­totta a népies vodokrhst'b kifejezést, mint az oroszban a bogojavlenie a vodokresci szót.. Ha véletlenül Dahi nem gyűjti bámulatos szor­galommal évtizedeken át Oroszország külömböző vidékein a nép ajkán élő szókat és szólásokat, bizony kereshetnők a jobb orosz; szótárakban is ezt a szót, talán még legelőbb — finn szótárból tudhatnók meg, hogy ilyenféle szó is van az orosz nyelvben, mert a finn vedenristi csakugyan *vodokrestb alakra mutat,2 ) melynek vodokresci, csak származéka. Hogy vodokrhst'b szó az ószlovénben megvolt, annál bizonyosabb, mert több egymástól teljesen függet­len szláv nyelvben találkozunk vele vagy belőle származott kifeje­zéssel, az újszlovénben, horvát-szerbben, kis- és nagyoroszban. 3 ) *) Miklosich die Fremdwörter in den slav. Sprachen és Matzenauer Cizí slova stb. számos ilyen esetet említenek. Újat is hozzáadva, összeállí­totta e szókat Munkácsi Bernát ügyes kis dolgozatában: Magyar elemek a déli szláv nyelvekben. 2) Ahlqvist magyarázata nem eléggé pontos: Die Kulturw. stb. 261.1-«Im russischen Karelen wird das entsprechende vieristá, finnisch veden­risti, das Kreuzen (?) des Wassers, russisch hrescenie (Taufe) genannt.» 8) Miklosich die christl. Term. 27. 1. «kroat.-slov. vodohrst, vodohrstje, kroat. vodohrsce hrscenje vode, serb. vodohréce meist bei den Serben der römischen Kirche, klruss. vodochrescy, vodoscy russ. vodokresci .»

Next

/
Oldalképek
Tartalom