Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321
398 ÁSBÓTH 0SZKÁE. A mint az újszlovénben a pust egymaga húshagyót jelent, úgy a horvát-szerb vázam már egymaga jelent húsvétot, mind a két szóban a vonatkozás a húsra, minthogy könnyen hozzágondolható, nincs külön szóval kifejezve. A pust mellett ott van a többi nyelvekben a mqsopust'h s hasonló alakok, volt-e a horvát-szerb vázam és a fölteendő ószlovén vr hZbmT> mellett *mesovazam, *mesovi,zi>m/b alak, azt eldönteni lehetetlen; de ha nem volt is, mégis érthetnők, hogy a magyarban és észtben egyaránt a húshagyó (lihaheite) kifejezéssel szemben nem szívesen használtak egy puszta vét (vöte) szót, hanem elébe tették a hús (liha)-t is. A sátoros ünnepek után még csak a vízkeresztet akarom megemlíteni. Erről már bővebben volt szó a Magyar Nyelvőrben (II, 23). Hárman is feleltek Hunfalvy Pál kérdésére, nem a keleti egyház szokásaiból való-e ez a vízkereszt. Kifejtették, hogy a vízszentelés e napon (illetőleg az előtte való nap estéjén) a nyugati egyházban csak úgy szokásban volt, sőt részben még van is, mint a keleti egyházban. Kis népetymologia is vegyült a magyarázatba a két első magyarázónál, a mennyiben a kereszt szót crux-nak vették baptisma helyett.1) Hunfalvy külömben e teljesen meggyőző felelettel be nem érte és legújabban megint csak a keleti egyház szertartásának nevezi ezt a szokást.2 ) Hozzáteszem még csak azt, hogy különösen Csehországban (és Morvaországban) szokás vízkereszt előestéjén szentelni a vizet. Harmadiknak a Magyar Nyelvőr említett helyén Szarvas Gábor szólalt föl. 0 egészen más végén vuzem sumtio (carnis) cf. magy. húsvét, qnod idem significat et slov. pust pro mesopust.n Más nézetet vall Miklosich Die christl. Term. [24. 1. V. ö. rnég a következő kifejezéseket, melyek vasam, húsvót-ból származnak: vazmeni húsvéti, vazmena svedba húsvéti bárány, vazmeni ponedjeljnik vagy vazmenac húsvéthétfő. *) Azt is fölhozzák t. i. a vízkereszt kifejezés magyarázatára, hogy a pap «szentelt vízzel kereszt alakban» locsolja meg a hívő hajlékát. 2) Die Ungern oder Magyarén 65. 1. «Miklosich führt vízkereszt (Wasserweihe) nicht an, eine Ceremonie ans der orientalischen Kirche, womit die Sprache das Fest der «Heiligen drei König» benamset. Das Wort stammt vielleicht aus den Zeiten des Methodius.» Mellékesen megjegyzem, hogy Miklosich Ferencz egyáltalában nem szól a szóban levő értekezésében (Die slav. Elem. im Magy.) az ószlovénből fordított szókról, csakis a belőle átvettekről, említi tehát a kereszt szót, de tárgyánál fogva nem említi a vízkereszt féle szókat.
