Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

30 BUDENZ JÓZSEF : FELELET, II. hogy többnyire perzsa módon írták (*^J> — nem pm&}3. meg az oszmanli sem a doy- igével egyezöleg i*cJs)- — Számba kell vennünk a szónak egész jelentéskörét: Budag. 1,346 *jaűí toym (azerb. toyum, kirg. tokum, kasg. tojum) СЕМЯ ; яйцо; родъ, поколете» (v. ö. Z. «Samenkorn, samen; ei; geschlecht-, nachkómmenscbaft») == perzsa л&Ь2 toym (a melynek pedig a zendben taokhma felel meg) «gramim, semen; radix cujusvis rei; ovum (t.murg); sperma genitale, stirps, gens, genus» (Vullers). — Tudva van, hogy a törökségben általánosan használt különös «ovum»- szó : jumurta (1. alakmásait: fent XVII, 419. 420.). daJc (kirg.) «égés-seb, égésjel: brandwunde, brandzeichen», oszm. dag «daganat: geschwür (sic) 595 (N. 527); — perzsa szó: lásd fent az 5. §-ban (8. 1.). Jiaj, Thai (alt.) (helyesen: na/ji) «társ: gefáhrte» 536 (N. 485) 1., m. nö «femina, uxor» mellett; — Altgr. maga jegyzi meg, hogy ez a naß (другъ) a mongolból való. ftrtiflCL (oszm. «szélvész, forgószél: Sturmwind» 518 (N. 474) 1., m. forog- «sich drehen», förgeteg «tempestas» mellett; — eddig az oszm. firtina-t, mely még így is van fortuna, az olasz nyelvből valónak hitték: ital-förtima «glück» és «sturm, ungewitter zur see». V. úr alkalmasint «a gyökegyezés» alapján tartja a fir-tina-t eredeti török szónak, mert az oszm. jlrla- «forogni, keringeni : kreiseln» (fent 14. 1.) társaságában hozza fól; v. ö. hogy szintígy a m. korona «krone» szót is némelyek eredeti magyarnak állították. vezir (oszm.) «vezér: anführer» 640 (N. 353) 1., a m. vezet«führen», vezér «anführer» mellett; —V. úr ezen kivűl meg az ujgurból a bösüt-, bözüt- «führen, leiten» és büsütci «führer, leiter» szókat hozván föl, így vélekedik: «Ez a szó [oszm. vezir], mint látható, sem az arab owből, sem a persa o-^ből nincs kölcsönözve, hanem tiszta török eredetű». Az ujg. bösüt-ból bizony ezt nem látjuk, de a m. vezér-ЪЫ sem, mely csakis a tör. vezir szóval szépen egybehangzó szó, úgy mint még jobban vele egyező szó az arab vezir (ул\^)> Mert a tör. vezir nem is jelent voltaképen «dux, führer»-t mint a m. vezér, hanem «administer principis»-t, úgy mint az arab vezir (a min semmit sem változtat az a tény, hogy vezir-ek, nagy-vezir-ek alkalmilag «heerführer»ekűl is szerepeltek). V. úr tehát azt hiszi, hogy van egy külön török