Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

0E0SZ-LAPP NYELVTANI VÁZLAT. 25 A prset. egy. 2. személye i%, é%, e/, a többi nyelvjárásokban ik; pl. vierji-/: vierje- hinni; pihtiy-. pihte- elrejteni; pvbfitéy : pu&itte- jönni; tufse-/ : tufse- tenni | cilkik mondtál; tittik ismertél, A. — ka{

vnik

találtál, nikkuk álmodtál, T. — mamnik megcsaltál, N. A többes-sz. 2. személyének ragja ijt, ijt; pl. kulijt, kulijt: kulle-; vüilkijt: vüilke- menni; vEiltijt: vajte- venni; qntsijt: qntse- érteni; vqrdijt, vqrdijt menni. — Az akkalai nyelvjárásban más rag van: in, en, az it ritkán fordul elő; pl. k^ddin : ku^de- elhagyni; vajjdin : vadde- befogadni; kiccin : kicce- nézni, látogatni; jugeten : jugote- itatni; tievv'ten : tievv'te- befödözni; külhon: kulle- hallani | tij komdit megöltetek 23, 35. A praet. egyes-sz. 3. személyében ij, ij, i,j a rag, néha pedig semmi rag se látszik; pl. kommorSelij : kommordole- könyörögni ; ujnij: ujne-; livtij: líyte- kimenni | vujgij, vujkij: vvjke- kinyújtani ; sondij, sondij: s&nte- lenni, születni; sontij: s&ntte- szülni; vulgij, vülkij: vüilke- menni | kulij: kulle- hallani; polij: pellefélni; menij: mernie- menni; tátaj: tahte- akarni; pu^tij: pu$tehozni | püőij : puoitte- jönni; tidij: titte- tudni, ismerni; üoij : üjtte.- aludni; küSij: kürtté- elhagyni; viyij: vikke- vinni; miyij: mikké- eladni; sluéij: slusse- szolgálni; kopj, ke-fiij: kQf.ce- kérdezni | vqldij, vq^ltij: vajie- venni; qlgij, qilkij: atlkekezdeni, fogni; vámcij: vqmce- menni, járni; emtij, omdij: a-nteadni; kelvij: ka^ve- vetni, sáen; bédij: hitte-, bitté- kelleni; édij: itte- megjelenni | anaj: a^ne- kérni; sarnaj: sarne- • koccaj: kocce- fölkelni, fölébredni; pakaj: pakké- parancsolni; oraj: orré- maradni | sendi: sente-; ujni: ujne-. Különös prast. alakok, melyekben a képző előtti tővégző magánhangzón van megjelölve a múlt képzés functiója : tüjist v. tüjest cselekedett 13, 28 és 21, 33; sqlist könyörült 14, 14; vqlmist készített 20, 23, tidist tudott 12, 14; kicist nézett 19, 26; Oildint kinyújtott, npocTepT> 14, 31 ; puttciiSm megtisztult, O^HCTHJCÍI 8, 3; mahcél visszatért 21, 18; vülgeht küldött 21, 1 ; népeit tanított 5, 2 ; q-ve^ kinyitott 5, 2 ; kövvés megfordult 9, 22 (v. ö. praesens sing. 3. sz. : tüjast tesz ; kqvvas megtér, megfordul; uepeast tanit; vülkaht küld stb. ós Hangtan). — A notozeroiban is: pij: pej tette; vuelk elment; a lovoszerszkiban: keccist fogta. — A többi dialectusok is úgy ké-