Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460
KISEBB KÖZLÉSEK. 463 (ennek csak egyetlen adatát ismerjük Bálint közléséből: pinsalá-; tánczol).— A sz amo j é db an a b megvan a tavgi, jenisszeji kamaszmez dialektusokban, a d csak két példában a kamaszinczban (di ő, dugu liliomhagyma), míg a g szókezdő szerepére nem találunk adatot. Az altáji nyelvek ezen áttekintése világosan mutatja, hogy az ugorság terén mutatkozó általános hangkeményűlés a szókezdetben nem lehet ősi sajátság s csak az egyes nyelvek szétoszlása után fejlődhetett külön-külön, míg a magyarban ós zürjén-votjákban a szókezdő explosiva eredeti kétfélesége fenntartotta magát. De vannak erre bizonyítékaink egyéb ugor nyelvekben is, azon esetekben t. L, midőn ugyanazon alapszó külömböző ugor nyelvekben a kezdőhangzónak olyan eltérő fokait mutatja, melyek közvetlenül egymással nem érintkeznek úgy, hogy az egyik egyenesen mehetett volna át a másikba, — s a melyek csak a médiának mint középállású hangnak fölvételével magyarázhatók, a. melyből egyik is, másik is kiindult. Ilyen szókezdő médiára utaló esetek a következők : I. Egy b hanggal kezdődő ugor alapszót lehet felvennünk mindazon esetekben, melyekben 1) a külömböző ugor nyelvek p és m elöhanggal mutatkozó alakokat tüntetnek fel. Az orrhang sonans természeténél fogva már physiologice is jobban egyezik a médiával, mint a kemény explosiával, de megerősíti azt azon tény, hogy más nyelvekben is, pl. a törökségben m főképpen 6-vel szokott váltakozni, részint úgy hogy eredeti m-ből b válik (1. erre példákat Budenz MUSz. 432.); részint megfordítva is; így mong. bayatur a tatár sagaj dialectusban mattir (v. ö. csuv. pattir); orosz óo^Ka: tat. mickd hordó (v. ö. pickd),• orosz iiorpeÖT> pincze, vidékileg nyilván ÓorpeÓT> (v. ö. mordvin boharam és poharam) a cseremiszben murdp, a csuvasban niiyrep (e h. müyrep) alakot ölt. Ugyanígy köztörök böjiik, bújuk «magas» az altajiban muzük ; tör. pamuk : alt. mamik pamut; köztör. burcak borsó, bilek kössöntyü : v. ö. alt. mirsa*/ és maláj. Az ugorság terén ilyeneknek telvehető esetek: mord. manda : bot, m. nád — cserM. panda szál, bot — vondo: id. MUSz. 414. ez. m. mart, mord. marhta (mit, zusammen), cserM. mirt-: mirtna: ad, juxta — m. part. cser. viirdüZ paries — votj. bord wand, zürj. bord flügel. MUSz. 461.