Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Csopey László: Magyar szók a rutén nyelvben. 270

MAGYAR SZÓK A RUTÉN NYELVBEN. 273 27. barát freund: r. megszólításképen: barátom, stosj zdhaddv! 28. barátság freundschaft: r. baraccag, híven a szónak m. kiejtése szerint. Uhu prapav by 'sj, tát ne serdisjá, a daj ruku na baraccag. Helyenként fáracca~g-na,k is ejtik, holott rutén szó is van rá. 29. barna braun: r. barna, bártiástyj. Bűd Ndsía, Hricj barna, Sprjaieme jich do járma. Népdal Beregmegyéből. 30. bársony sammet: r. harsan, harsan. A belőle képezett melléknév: bársunkavyj. 31. becsülni, becsleni schátzen, taxiren: r. becelováti és bicdlaváti ; személyekre vonatkozik ép úgy, mint tárgyakra. 32. becslés schátzung: r. becetis. A bíráskodás egyik lényeges része; belőle van képezve becelisnyj. 33. béke friede: r. csak ily alakban fordul elő : békéven; pl. Zive sobi békéven. 34. béllés íutter (am kleide): r. hetis. Használatos még a németből átvett futro is. 35. béres knecht, ackerknecht: r. béres. Moi styri voly, ja pel'a vas béres. Golov. III, 422. (176). Nagyon meggyökeresedett szó; belőle van képezve : béreska = béresné, béresiti = béreskedni, és bérescuk = kisbéres. 36. bérfa (leiterstützen am wagen): r. bérfá< A nupdk chlope mírkaj, o by \y bérfa nezlomiv. 37. betyár betyár: r. heiár. Mint lónak a neve is igen gyakori. 38. bezzeg fürwahr: r. bezeg. A ki minduntalan él véle, annak bezegá a neve. 39. bika stier: r. bika. Visszakölcsönzött szó, s átalánosan el van terjedve. 40. bírni ertragen: r. béravdti. Colovíce sta 'sj zavaziv, tat' ne bérujes tütko. 41. bíró richter: r. bérőv. Nagyon mindennapos szó. Ne dájtesja poimati Béravavi v rucki. Golováczkij III, 237. (111). Belőle van képezve: hérüvka = bíróné, [bériivskyj — bírói, képzett ige: bérüvstva = bírói tiszt.