Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Csopey László: Magyar szók a rutén nyelvben. 270

272 CSOPEY LÁSZLÓ. 11. ásó spaten: r. arsiiv. 12. asztalos tischler: r. astalas, stal'ár. A kölcsönzött astalas-n&k csak oly nagy a keleté, mint a szláv stal'ár-n&k. 13. Bácsi (familiáre anrede eines álteren mannes): r. baci. Avutki vy, baci f 14. bádog blech: r. bádag. Jelenti a szorosan vett bádogot, de a bádog-edényt is; a meszely korában a bádag s a meszely egyértelmű volt. 15. bádogos klempner: r. badagas. 16. bagaria juchten : r. bágarijá. Moji cizmy cista bágárija. 17. bagó (nicht ausgerauchter rest in der tabakspfeife): r. bagüv. Ej éta zá pipa, hireényj bagüv pravit'. 18. bajusz schnurrbart: r. bájusy (és vustá). 19. bajuszkenő bartwichse: r. bajuskena; meg: pomádá és vask, de «módos» beszédben mindenkor a magyar szó járja. ' 20. bajlódni sich abmühen: r. bajlavati. Haspadi boze kül'ka sjá treba bajlavati na sjüm keservesnüm svít'i. 21. bakancs schnürstiefel: r. bokanci, bor/anci. Ej lem bokanci zrucim Ta hú vytanciija. Golováczkij III, 412 (158). 22. balta hacke: r. balta, balta és bávt'a. Mámo, mamo, a de je bávt'a ? Pid stalam. 23. bankó banknote: r. bangóvá ós banköká. 24. bánni (vlmit) sich leid sein lassen, bedauern, sich kümmern: r. banovati. Ej padu, ja v palaninu viivcji zimavati, Cy ne budes moja rybka za mnov banaváti. Golováczkij III, 116. (40). vagy : Katiyj mná vozmete, ne pobánujete. Golov. II, 702. Nagy tért hódított e szó a tótban is; mert a tót népdal azt tartja: Sanuju banuju, i budu, banovac, Ze saleni rozum ne znal som chosnovac. A rutén magyar ragozással is használja, midőn azt mondja: Nem bánom, zá panom. 25. bántani beleidigen, kránken: a ruténban sok szó van o ogalomra, de azért a bántavati is elkel. 26. bányász bergmann : r. bánás.