Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

22 HALÁSZ IGNÁCZ. át; cada adnám ab a földön keresztül (így is: adnamen, vindeken cada) | Egyszer pira-t is találjuk acc.-sal, mint bír a (pira) vüomen, vdrem erdő és hegy körűi D. 122. | kasko közepére, pl. kasko vadnaseb: a hajó közepére B. c) Illativus- és elativussal. 35. kitta, kitt -ig (usque), -tői fogva, pl. látta tan rajai: eddig, idáig; kitta kossas : meddig; kitta mana palest: gyermek • ségtől fogva (v. ö. finn asti). d) Comitativussal. 36. aktén -vei, -vei együtt, pl. aktén tollin: a tűzzel együtt. 8. §. Igehatározók (adverbiumok). A) Helyre vonatkozók. Ezeknél ugyanazon ragokat találjuk, mint a névutóknál, a melyek közül több egyszersmind helyhatározóúl is szolgál. Azon kivül a hajdani prolativusnak is nyoma maradt a tuoggo, taggo szavakban. 1. ko (kérdő névmástő): kas ne, kasnes, konne, konnes, D. kunne, kunnes hol; kollel, kolle, koll, D. koll'e hol; koggo, D. kuggus hol, merre; kaste, kustes, kuiste, D. kustis honnan; kosso, kussa, kuss, Ps. kusas, D. köss hová (hol) | kusneken valahol; i kussneken sehol; kuss-ikkenes bárhová | kobbelen, köbbel melyik félen, merre ; kobbelt melyik félről, honnét (kobbelt todn potah, állat jalla lulde honnét jössz, nyugatról vagy keletről); kobbo, D. kobbu, kobbos, koppas hová, merre felé. % tuo, to (mutató névmástő): tuosne ott; tuoste onnan; tuos oda; tuoko, tuok, tohko, tokko oda; tuoggo azon el, arra el j tuobbe, tuobben, B. tuöbben, többe, többen, D. több, B. tovven, tuvven amott, jó távol; tuobbelt, tobbelt onnan, amonnan. 3. ta (mutató névmástő): tasne, tanne itt; taste, tast innen; tusa, tassa, tassari, tass ide, idáig; tassak azon helyt: taggo erre, erre el, e helyen | többen, tabbe emitt (többen ja többen) ; tobbelt, innen | tabbebukt, tabbebat, B. tabcbbuk idébb. 4. te (elavult mutató névmástő): tehke, L. teke, tek ide; test itt D. 127., telle itt (most) D. 132., tel itt D. 127.