Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165
SVÉD-LAPP OLVASMÁNYOK. 195 purkapteb ja te jdtti sodn siji: „kde almaceh !" Válla kösse paijemus prdstah ja teudnarah vuoidnin su, cuorvon sije ja jdttin : „krussinaulete, krussinaulete". Pilátus jdtti siji: „valdet napo tije su ja krussinaulet, jutte ib mon kauna mabken vikkeb susne". Válla judarah vastetin süni: „mije adnebe aktab lagab ja mija lagan mrfe berri sodn jabmet, jutte sodn le takkam ecebs juhmelen pardnen." Kösse Pilátus kullai tab holab, pallai sodn ane vele ; vaggi tantét vast sisa oivemus vakten saijai ja jdtti Jesusi: „kuste leli todn?" Válla Jesus iggi vastete süni mabken. Pilátus 'jdtti tantét süni: „ihkus todn sita muina holet ? Ihkus tete, atte mon anab famob krassinauletet tuja aifamob anab luoitet tu luovasen ?" Jesus vasteti: „todn ih lam adnet mabken famob ?nu paijel, jus tat i lulti titni vaddetuin paijet; tantét adna tat stuorab suddob, jukko mu tűni paijelvaddam le". Taté palest viggei Pilátus luoitet su luovasen. Válla judarah cuorvon ja jdttin : „jus todn luoitah su, te ih le keisaren vdnak ; jutte tat, jukko takka ecebs konogasen, cuofáo keisaren vuost." Kösse ial Pilátus kullai tab holab, puokti sodn Jesuseb ulkos jaxokketi duobmo-stuolen nal, jukko lei somes saijesne, mi koccotova Lithostrotos, hebreari kid'en mete Gabbatha. Tat saddei karvetempeiven pdssaci, kotaden timen muddon. Kösse sodn talle lei cokkalwmen duobmostuolen nal, lei ai edde akka rajain su kőik ja koccom jattét süni: „ale mabke takkamusen valde tdin rektesfdrdog ólmain, jutte mon leb adna vaiveb tobdam udne odeten su, tetu . Pilátus jdtti te Judarita: „kdeet konogasabte.'" Válla sije cuorvon: „valde érit, valde érit, krussinaulete su". „Kalkabkus", jdtti Pilátus, „krussinauletet konogasebte ?!í Oivatumus prdstah vastetin: „epe mije ane aktebke konogasab, ainat keisareb". Kösse Pilátus naute vuoini, atte sodn i$$i mabken matté aikalasi puoktet, válla atte stuibrne saddei stuoraben, te sodn sitai takket almogan situden melt ja mid loi tasa, mab adnon. Taste sodn valdi caceb, passai kdtaitas almogen auten ja jdtti: „vikketak leb mon tán rekte-fdrdogen varrasne. Tije ecet vuoinac". Te ohb almog vasteti ja jdtti: „potes alde varra mijan ja mija manai paijel. Te sodn luoiti siji Barrabaseb luovasen, kuteb sije lejin adnom, tab, kuttc fangakotai haiketum lei sturjen ja koddemen tet, válla Jesuseb paijelvaddi sodn situdesa melt krussinauletovet.
