Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460

460 KISEBB KÖZLÉSEK. 35. 1.) Ha már most a csuv. arislan szerint az arsH-nnk teljesebb *arisil alakját vesszük föl, annak előrészében <m-ban alkalmasan a török sári v. sárig «sárga» szónak elül kopott mását láthatjuk, vagyis azt vélhetjük, hogy 'arwU, 'arsil ebből lett: *sarisil, sarsil. Számba vehetjük e mellett, hogy a szókezdő s-nek elkopását ugyané hangzónak a következő szótag elején való ismétlődése elésegíthette; ezenkívül szókezdő s-nek tűnése amúgyis rendes jelenség egyik török nyelvben, a jakutban ; pl. jak. ati árú = köztör. satu (sat- igétől), as haj = s«c, ari vaj = sári (sari-maj) stb.; sőt másutt is akad ennek nyoma: csag. is nagy füst = oszm. sis köd. E szerint az egész arslan szó, eredetibb alakjában *sarisilan, bátran ezt jelenthette : «sárgás vadállat)). Vámbéry (Etymol. szótár 14. sz.) szerint még függőben kell kagynunk, vájjon az altáji an «vadállat* szót föl kell-e ismernünk ezekben is : arsl-an oroszlán, kapl-an tigris, zirtl-an hiéna? PATRUBÁNY LUKÁCS. Ujabban Vámbéry (Primitive Cultur des turko-tat. Volkes, 184. 1.) az arslan, káplán, zirtlan (így, s nem sirtlan) vadállatnevek utórészén^k a lan-t veszi, de csak az an, an nak eredetibb alakjának tekinti; ars-lan volna «erős vad» (ujgur ars, aris [?] «stark»); kap-lan meg «raubtier» (kap- «erhaschen, ergreifenu); zirt-lan «rauhes tier» (zirt, sírt rauh); sőt a kidan, »vad szarnár» is tartoznék ide (ku-lan, ku- v. kov- «jagen, rennen»-től). Nekem nagyon merésznek látszik, hogy a tör. an-nak hamarjában lanféle eredetibb alakját vegyük föl, holott a törökség a szókezdő Z-töl idegenkedik; merésznek az is, hogy igetőket (kap-, kov-) névszói jelzökül szerepeltessünk. Annyi ugyan bizonyosnak látszik, hogy az arslan-rxok csak olyan magyarázata fogadható el, a mely mutatis mutandis a kaplan-i&, sirtlan-ra, is alkalmazható lesz. Végre számba jön még, hogy a mongolnak és mandsunak is van arsalan-jeb, s így még az sem bizonyos, hogy e név csakugyan a törökség terén termett. B. J. Ugor szókezdő média. — Az ugor összehasonlító hangtan egyik kiváló kérdését képezi, vájjon lehet-e szókezdő lágy explosivát tulajdonítani azon osztatlan alapnyelvnek, melyből e nyelvcsoport egyes tagjai kiszármaztak. Az ugor nyelvek most általán