Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460
KISEBB KÖZLÉSEK. 461 csak a kemény- explosivát ejtik a szó kezdetén s csupán az északi ágban találunk két főnyelvet, a magyart és a zürjén-votjákot, mely ilyen helyen a médiát is megtűri. Azonban még e nyelvekben sem felel meg mindig a szókezdő média az eredeti hangfoknak; szókezdő magyar b sok esetben régibb m vagy v hangnak változata, pl. balog- : v. ö. múl-, ugor in^gl^-; bozog-: v. ö. mozog-, ugor mB d B -; bíín v. ö. ugor nigg^- \ bandsa : v. ö. ugor vB n B -; beteg: v. ö. ugor Vggs - stb., s szókezdő g, d explosiváknak is többször találjuk kemény hangú másait is, így gazdag és kazdag, göny MA. és k'öny | dob- v. ö. top- BD., melyekben a média eredetibb voltát semmivel sem lehet igazolnunk. Hasonló megzavarását az eredeti hangviszonynak tapasztaljuk a zűrjén-votják nyelvben is, hol kétségtelenül eredetibb kemény szókezdőkkel is, a melyek pl. a magyarban /-vé vagy mélyhangú szóban fc-vá váltak, g és &-vel kezdődő alakok állnak szemközt, így zürj. gtbal-: schwimmen: v. ö. m. hab; gos fett: v. ö. m. háj; bar jó: v. ö. m. furcsa, bor das hintere: v. ö. m. far, bergal- sich drehen : v. ö. m. forog-. E két főnyelven kivűl megtaláljuk még a szókezdő médiát a lappnak egyik dialectusában, a finnmarki lappban is, mely az egész ugorsággal szemben csak is lágy explosiával él a szó kezdetén, de éppen a kezhőhangok egyneműségénél fogva kérdésünk megoldásánál nem jöhet tekintetbe. Ugyanígy számon kivűl esnek mindazon esetek, midőn egyéb ugor nyelvekben is szókezdő médiák újabb eredetű kölcsönszókon vagy hangutánzókon fordulnak elő, vagy végűi olyan szókon, melyek összetételekben mint kapcsolt utórész szerepelnek, úgy hogy médiájuk nem tekinthető valódi szókezdőnek, pl. a mordvinban kolma-gemen harmincz (kémen, f. kynvmene); rozbrea rozsfej (prea), sarazoú-dolga tyúktoll (tolga); sőt ' erősebb összeejtésben is, mint mon dapan ón ütök (=mon tapan; v. ö. f. tapp a-; Budenz : Mord. nyelvt. 16); a cseremiszben e névutók derne, dene -nál, -vei, deke -hoz (v. ö. tene, tek) ; az osztjákban gurbi színű, alakú (v. ö. yurbi ós vog. kurip). Ezen tekintetek al.'i nem vehető, azaz médiával kezdődő eredeti vagy egyelőre kölcsönvételnek ki nem mutatható szók csakis szórványosan és kivételesen fordulnak elő s még így is legnagyobb részt, mint mellékalakjai kemény mássalhangzóval kezdődőknek; így a finn nyelv karéi dialectusában: buola: f. puola áfonya; baitíi : f. pciitse
