Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

58 HÜNFALVY PÁL. nak torkolatját venni, mint a mai Duna folyóét, melyet e szerint Chalcocondylas is Tanaisnak nevezett. Azért állítom, hogy & Duna, Don, Duna egyet jelentő folyó nevek, s egy azon néptől származnak; hogy a Duna név úgy hangzott vala, hogy a görög azt már Pytheas idejében Tanais-nak írhatta, mint majdnem kilencz száz évvel azután még Chalcocondylas is írta. De már a Eavennai Névtelenben (lásd a 49. lapot) Dina-nak találjuk nevezve, a ki dánokat is tud ott (Dani qui juxta Dina fiuvium stant). 2. Jordanis és Novietuna azaz Novgorod. Az 55. lapon mondám, hogy 862 tájban Eurik és társai csúd (azaz finn) és szláv népek közt új birodalmat kezdenek alapítani; hogy már azelőtt a ruots-ok, azaz svédek, Novietunát vagyis Novgorodot (Újváros) építették volt, a mely most Eurik székhelyévé lön. — Ezt is, hogy Jordanis Novietuna-ja, Novgorod volna, Magyarország Ethnographiája 119. lapján merem állítani. Jordanis (Closs kiadás, 26, 27, 28. lapjain) ezt írja a szlávok fészkeiről: «Dakia (mai Erdélyország) mint egy koszorúval úgy van körülfoglalva magas havasokkal, a melyeknek éjszakon elnyúló baloldalán túl, a Viszla folyó eredetétől fogva, a venedek (vendek, szlávok) népes nemzete ül határtalan tereken. A venedek, habár külömbözö törzseik és helyeik szerint külömbféle nevűek, mégis leginkább szlavénok és ant-ok (sclaveni et antes). A szlavénok a Novietuna várostól és a Mursianus tótól fogra a Neszterig és éjszakon a Viszláig terjednek. Városaik nekik a mocsárok és erdők. Az antok pedig, a kik vitézebbek, a Pontus (Fekete) tenger felé, a Neszter folyótól a Deneperig laknak, mely folyók messzire vannak egymástól.» Az éjszaki Kárpátokon túl, a Viszla folyó eredeténél kezdve, a vendek terjeszkednek határtalan tereken, úgy mond Jordanis. A sok vend törzs közöl kettőt említ meg, a szlavónokat és antokat. Azok nyugat-éjszakra, ezek kelet-délre esnek. A vendek nyugat-éjszaki téréi, a melyeken a szlavénok tanyáznak, egyfelől Novietuna várostól és a Mursianus tótól a Neszterig, másfelől a Viszláig terjednek. E helyrajzot lehetetlen másképen érteni, mint így, hogy Novietuna város és a Mursianus tó éjszak-keleti, a Neszter meg dél-keleti, a Viszla folyó pedig nyugat-éjszaki és nyugatdéli határai a szlavónoknak. A Nesztertől fogva a Deneperig az antok ülnek a Fekete tenger felé fordulva. Jordanis előadása sze-