Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

°2 HUNFALVY PÁL. dravidákéi), se egy elenyészett ős népnek oly maradványaira nem találtak még, milyenek emitt a keltek és germánok területén azon régiségek, melyek egy kőkorról tanúskodnak.» Bagehot, a nemzetek eredetéről értekezvén azt mondja egy helyütt*): A mióta a hosszú agya 2

) népek a rövid agyuakat Európának legjobb részeiből kiszorították : azóta az egész európai történelem nem egyéb mint a győzelmek története, melyeket a hadilag jobban készült népek a kevésbbé jól készülteken nyertek és nyernek. E két idézetben (Mommsenből, Bagehotból) az új tudományok : anthropologia, etimológia, archaeologia, nyelvtudomány szólnak; egyszersmind némely balítélet vagy inkább előítélet is nyilatkozik azokban, melyek az új tudományok árnyékában keletkeztek, s igazságok gyanánt, úgy látszik, annál hangosabban nyilatkoznak, mennél kevesebb közök van a valósághoz. I. Mommsen az emberfajak keletkeztet s az égaljhoz való viszonyukat méltán a természettudományokba utasítja. Ez a termé-1) Bagehot Walter, tler Ursprung der Nationen: Autorisirte Ausgabe, Leipzig, 1874. Az «Internationale Wissenschaftliche Bibliothek» IV. kötetének 58, 59. lapján. •) Hosszú agyú, rövid ÖW7?/«—dolichokephal, langschádelig ; brachykephal, kurzschádelig. En itt az agg szót azon értelemben veszem, a melyben kell azt venni, s mely szerint az «a fejnek csontnemű és félgömbölyű része, mely a velőt magában foglalja* N. Szótár; — vagy «capnt, cranium» Kresznerics, P. Pápai. Azért agg-koponya «craniiim, calvaria» Kresznerics, P. P. és Molnár Albert szerint. Az agy szó tehát soha sem jelentett «cerebrum», «Gehirn», mely mindenütt és mindenkor agy-velö volt. Csak az újabb kor nevezé el a cerebrum-ot, Gehirn-t agy-nak, s csinálá az agyacs szót is, kis agy-velő helyett. Koponya is agy, de inkább az agynak részeit jelenti, soha nem az egész agyat. Volt és van agg-velő, de nem volt soha és sehol koponya-velő. Legyen tehát a «craniologia» megint agy-tan, ne pedig koponya-tan. — A Természettudományi Közlöny 1876-beli októberi füzetében Balogh Kálmán naz agy eletérőhi értekezik. Szeretném, ha ezentúl az agg-velő életéről értekeznék, a mit már a hátgerincz-velő is javasolna. Hisz az «üres fejű, híg velejű» régi kifejezéseket B. K. is nagyon helyeseknek találja. Igaz ugyan a «cerebrumnak» substantia medullaris-ei s medulla oblongata-ja is van : de ezek elnevezésére módot talál a dolgokon, nem pedig az idegen elnevezéseken gondolkodó magyar tudomány.