Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1
ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. § szettudomány az anthropologia, mely az embernek eredetét s annak természetes tulajdonságait kutatja, mely továbbá az emberiség azon különbségeit írja le és határozza meg, melyek az emberfajokat jellemzik, s nemcsak leírja, hanem szülő okait is fürkészi, ha vájjon az égalj okozta-e, vagy külön-külön eredetnek kell-e tulajdonítani. Mind erre az anthropologiának egyik ága, a craniologia, szolgál hathatósan. Az a kérdés pedig, ha vájjon a különböző állati osztályok mindnyájan, az embert is hozzájok tudva, egy eredetből valók-e, vagy több eredetből indultak-e ki, a mely kérdéshez az emberfajok eredete szorosan csatlakozik: az napjainknak egyik legnagyobb kérdése. Az anthropologiának tehát roppant nagy tere, s épen oly nagy feladata is van; sőt ez akkora, hogy ki is dagad a természettudomány köréből s a speculatio mezejére árad ki. Az anthropologia mint természettudomány alig hogy kinevette a philosophiát, maga olyan philosophicussá lett, mintakár a régi ion bölcselkedés. Egy újkori Diogenes nem lenne kevésbbé mulattató a réginél. — De legyen bármilyen is az anthropologia, a mit az kutat, minek az akar tudománya lenni, az nem a történelem és történetírás tárgya. Az anthropologiával legszorosabb viszonyban áll az etimológia vagy ethnographia ; tehát az a tudomány, mely a népek vagy nemzetek támadását fürkészi, tulajdonságaikat leírja, jellemezi, s azok szerint osztályozza is. Eme tudományban is még sok-a bizonytalanság; mintha még ez iránt sem volna egyetértés, hogy mi teszi tulajdonképen a nemzetet ? Azért nem is világos még a különbség az anthropologia és ethnologia között, s ha vájjon ez utóbbi hasonlóképen természettudomány-e, mint az anthropologia ? Nem igen tudni még, hogy a craniologia vagy az agy-tudomány az anthropologiának vagy az ethnologiának része-e ? Hogy e kérdést valóban felfoghassuk, egynehány adatot közlök a legújabb agy-vizsgálatokból. Azon nemzetközi gyűlés, mely múlt szeptember havában Budapesten tartatott, 1874-bén Stockholmban, 1869-ben pedig Kopenhágában ülte volt ünnepeit. Szántszándékkal élek ezen kifejezéssel, mert a történelem előtti tárgyak gyűjtögetése, magyarázata, fejtegetése akár az anthropologiához akár a szorosan vett régiségekhez, azaz az emberi működés maradványaihoz tartozzanak, Skandináviában indult meg s teremtett új tudományt, mely-1*