Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÉJ ELŐÍTÉLETEK. :51 is, úgy látszik, eredetileg ragozok valának, mint a skythek, de időjártával hajtogatókká (inflexiv) lettek az által, hogy a ragasztott segédszókat az inflexiónak értelmetlen jelelöjivé hagyták megkopni. — Caldwell az általános elfogadott nyelvtudományi nézetet fejezi ki, midőn úgy jellemzi, a mint látjuk, a sinai, a skyth vagy túrán, a sémi ós az ind-európai vagy árja nyelveket. A sinai vagy egy szótagú nyelveket mellőzvén, az elfogadott nézet szerint, a túrán nyelvek ragozok, mert a declinatiót és conjugatiót tevő szócskákat hátúi ragasztják a tőszókhoz ; ámde az árja vagy ind-európai nyelvek is a declinatiót és conjugatiót tevő szócskákat hátúi ragasztják a tőszókhoz (p. o. homin (homo), homin is, homin-es, homin-um, homin-ibus ; ama (amo), ama-s, ama-t, amamus stb. ama-bam, ama-vi, ama-veram, ama-bo). De úgymond Caldwell, időjártával az oda ragasztott szócskákat az árja nyelvek az inflexiónak értelmetlen kifejezőjivé hagyták megkopni. — Csudálatos emez elmélet. Ha egymás ellenébe állítjuk a magyart és a latint, azt találjuk majd, hogy a homo ember amo • szeret-ek homin-is ember-nek ama-s szeret-sz homin-em ember-t ama-t szeret homin-e ( ember-tői ama-mus szeret-mük (ünk) ember-ről ama-tis szeret-tek ember-bői ama-nt szeret-nek ama-bam szeretek vala ama-vi í szeret-ék I szeret-tem ama-ve-ram szeret-tem-volt ama-bo szeret-ek (majd) stb. stb. hogy tehát a magyarnak némely ragasztott szavai mai napig érthetők, mások tudományos úton értelmezhetők, meg mások már így sem értelmezhetők. Például a nek, tői, ről, bői ezek által érthetők : nekem stb. tőlem stb. rólam stb. belőlem stb. De már a t (ember-t), vé (ember-ré), n (ember-e-n), k (ember-e-k) stb. oly kevéssé érthetők és értelmezhetők mint a latin is, em, e, es (homin-es), az igeragozásban ellenkező viszony is mutatkozik, ebben a latin ragok érthetőbbek a magyar ragoknál. Az ama-km, ama-fro, ama-vi, sana-ve-ram vagy inkább ama-v-era?« ak> vagy/?* és eram létígének gyenge, de nagyon felismerhető változásait tüntetik elő;