Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1
32 HUNFALVY PÁL. ámde a magyar szeret-ék áll e és /c-ből, szeret-tem áll t- és m-ből, azaz a prateritum historicumnak képzője e sokkal homályosabb, mint a latin képző vi; hasonlóképen a perfectumnak képzője t is homályosabb mint a latin vi. A személyragok (k, sz, mük, tek, nek, s a latin a-f m=o, s, t, mus, tis, nt) közt pedig akkora hasonlatosság van, hogy Müller Miksa szerint a két nyelvet egy családba kellene vetni. Végre a magyar nyelv praeteritum historicumot és perfectumot birt kifejleszteni, mire a latin nem, valamint egy sem volt képes a sok germán és szláv nyelvek közt. Az árja nyelvek tehát a declinatiót és conjugatiót tevő szócskák hozzáragasztása miatt és által sehogy sem válnak inflexivekké. Hanem hát a dolichokephal és inflexiv prejudicium meg van, s kétkedés nélkül fogadják el a természetvizsgálók, mint Virchow, a ki «die Urbevölkerung Europas» czímű munkácskájában, szintén azt írja : Az agglutinaitiv nyelvek az igét nem hajtogatják, mert az időket és más viszonyításokat oda ragasztott szók vagy szótagok által (durch zusátzliche Worte oder angehángte Sylben) fejezik ki. A dravida nyelvekről azt vallja Caldwell, hogy a declinatió és conjungatió segédszavai mind nem divatoznak már önálló szók gyanánt, s azért, úgy mond, némileg hajtogatókká lévén, az ind-európai nyelvekhez közelítenek. Hozzá is teszi, hogy a tekintetben a török, finn, magyar nyelvek még a dravidáknál is inkább hajtogatok. Caldwell szerint, hogy folytassuk előadását, «a dravida nyelvek nem tartoznak se az ugor, se a török, se a mongol, se a tunguz törzshöz, melyek egyenkint a szókincsre nézve (materially) különböznek egyik a másiktól, hanem azon fajhoz tartoznak, mely mind azokat a nyelvtörzsöket magában foglalja. Mégis legközelebb állanak a finn vagy ugor nyelvekhez, némely különösséggel, melynél fogva meg jobban az osztjákhoz szítanak. «Ezen fölvételt, úgy mond, az ékirati, különösen a behistuni nyelv l ) is támogatja, mely *) A Dárius behistuni három nyelvű emlékének egyik nyelve skyth volna Bawlinson szerint, s azt Norris fejté meg 1852-ben (Journal of the Royal Asiatic Society 1852, Art. I.). Caldwell erre hivatkozik. Norris azt a nyelvet szorosan hasonlónak találá a mai finn nyelvvel (it points to a close analogy with the language now spoken in Finland). Már hét évvel előbb, Norris-t megelőzve, a dán Westergaard fejtette volt meg az ékirati felíratok második sorát (lásd: Société des Antiquaires du Nord. Le premier janvier,
