Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 17 észrevehetünk. Legegyszerűbb példája Bagehot szerint (a 112. lapon) az első amerikai államnak, Új -Angliának, megalapítása, melynek oly határozott nemzeti jelleme van. Egy csapat ember, megegyezvén a hitbeli és politikai fogalmakban, melyeket az anyaországban nem szeretnek vala, kiköltözék Amerikába, s ott egy új államot alkot. Nem lehet ugyan gondolni, hogy az emberiség gyermekkorában ugyanazon okok működtek, melyek Uj-Angliát teremtették, mert azon gyermekkorban nem önkényes, hanem kényszerített rendszer alkotá a nemzeteket; nem egyedek, hanem nemzetségek teremték. — Bagehot itt és másutt a nemzetet és politikai községet egynek tartván, szinte nem is tudja, hol és miben keresse a nemzetek támadását. Az angol társadalomból kiváltak alapítván Új-Angliát, egy kész és már nagyon fejlett nemzet számára csak új lakhelyet kerestek, mint valamely régi görög megszállás, vagy colonia. Ilyen gyarmatozás nem teremt új nemzetet, hanem csak új politikai községet teremthet a meglévő nemzet számára. Az utánozási hajlam az emberi természet legerősebb hajlama ; ennek fő széke pedig a hit, így folytatja Bagehot igen helyesen. Azon okok, melyekből valamit hiszünk, mást meg nem hiszünk, a psychologiának leghomályosabb része. A legkomolyabb bölcs is hamar utánozza felekezetjének divatozó bolondságait ; még philosophiai dolgokban is nagyobb erőlködésbe kerül valamit nem hinni, mintsem az ellenkező. Az utánozás tehát nemcsak a divatot, hanem a hitvallást és a nemzet jellemét is megváltoztathatja. Mi angolok, úgy mond Bagehot, komolyak vagyunk Gladstone-nal, s nem voltunk oly komolyak Palmerston-nal. Az utánozás és a hit nemcsak a gyermeken és a tömegen, hanem a számító embereken is uralkodik, a mit Begehot a börzék hirtelen bizakodásai és ijedései által világosít meg. A nemzeti jellem nem más, mint kedvelt utánozások által egybegyűlt szokások gyűjteménye. Az ily utánozások, sok nemzedéken által, természeti következéseket hoznak elő; a szülék gondolkodása mintegy testileg által megyén a gyermekekre. Idővel tehát okvetetlenül egy typus alakúi és válik örökössé, ha változatlan működésben maradnak a ható okok. Igaz ugyan, hogy e folyamat által nem keletkeznek a fajok: ilyetén ható okok soha sem tehetik négerré a brahmant, vagy vörös emberré az angolt — mert a fajok teremtésére sokkal erő-NYELVTUD. KÖ/.LKJlhNYKK. XIY. 2