Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

18 HUNFALVY PÁL. sebben ható okok kellettek, a melyeket ma nem látunk már — de okozhatják azt a különbséget, melyet a görög nemzetben, p. o. az athénei és spártai között találunk, jóllehet magának a görög nemzetnek támadását sem fejtik meg. — Itt is Bagehot az emberiség fajait, mint a néger fajt, a nemzettel, teszem a görög nemzettel, zavarja egybe; oda fel is láttuk, hogy árja, túrán emberfajokat emlit, melyeken azonképen mást, nem fajokat értünk. Ezen összezavarás ott is nyilatkozik, a hol világosan megmondja, hogy a nemzetek nem úgy támadtak, a mint könyvének tartalma és iránya mintegy következteti az olvasóval, mert (a 97. lapon) így szól: «A nemzetek bizonyosan nem a természetes kiválás (natürliche Zuchtwahl) útján keletkeztek, mint a vad állatok fajai. A természetes kiválás azokat az egyedeket tartja meg, a melyek legalkalmasabbak ellentállani a megtámadó ellenséges hatásoknak : úgyde miért különböztek emez ellenséges hatások Spártában, Athénében, Eómában ? mert íme a spártaiak, athéneiek, rómaiak nagyon különbözők valának egymástól.*) —A spártaiakat, athéneieket, nemzetiségi tekintetben, lehetetlen egy sorba állítani a rómaiakkal: s ha Bagehot mégis teszi, avval világosan elárulja, hogy voltaképen nem tudja, mi a nemzet. A természettudományok methodusa okvetetlen helyes, de helytelen azt ott is alkalmazni, a hol nem a természet alkotmányairól van szó. Az ember, mint a természet alkotmánya, szükségképen tárgya a természettudománynak; tehát az is ennek tárgya, mi az emberrel születik, s így az emberfajnak kérdése a természettudományba való. De az embert a nyelv teszi emberré; a nyelv nem születik az emberrel, az tehát nem lehet a természettudománynak tárgya. Továbbá a nyelvek különbségei teszik a különböző embertörzsököket, a melyeket nem szabad összezavarni, vagy egynek tartani az emberfajokkal; amaz embertörzsökek tehát hasonlóképen nem lehetnek a természettudománynak tárgyai. Végre az ember-törzsökek, ismét a nyelv-törzsökek szétoszlása szerint, nyelvcsaládokat, s ezek továbbá nemzeteket alkotnak, mely nemzetek még ágakra oszolhatnak. Ennélfogva nyelvcsaládok, nemzetek, nemzeti ágak sem lehetnek természettudományi tárgyak. Mind ezektől különbözők a társadalom ós állam. A társadalom az emberi míveltségnek általános képviselője, s azért lehet oly határtalan, mint maga a míveltség, s valamint beszélhetünk