Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 13 csatolta-e a katliolikus Írországot a protestáns Angliához ? vagy az indiai birodalmat az európaihoz ? Egyszerre belátjuk, hogy a mit Bagehot állít, nem alkalmazható a politikai községre. De talán a nemzetre alkalmazható; talán a nemzetet képezi a természetes kiválás és átöröklés ? A természettudományok kibővülése korunknak egyik sajátsága, úgy mond Bagehot: a találmányok új világa keletkezett, a melyet akarva nem akarva látnunk kell; az eszmék új világa tölti el a levegőt, a melyben élünk, habár nem is látjuk, azokat. Ez új eszmék átváltoztatták az állami tudományt s a társadalmi gazdaságot. Most minden dolognak van történelme vagyis régi jelentősége; az egyes ember is eg}T

régiség a tudományos szem előtt, a mely alakjából olvassa ki életének egész történelmét, azt t. i., hogy micsoda ő maga, s mi tette azzá a mi, kik voltak elődjei, s azok mi által lettek azokká és nem másokká. — A mívelt embernek teste a nevelés által változik, felgyűlt erőkkel van eltöltve s tehetségeket szerez magának, melyeket öntudatlanul gyakorol. — Az élet az idegrendszernek folytonos fejlődése. A nemzőnek tulajdonsága az utódra, megyén át, a kiben mint ösztön vagy jelesség nyilatkozik. A most élő individuum okvetetlen a szüléjének eredménye, melyet csak akkor érthetünk meg tökéletesen, ha a szülék tulajdonságait megtudtuk. Az átöröklés törvényei még ismeretlenek. A szellem valami ismeretlen módon hat az idegekre; az idegek hasonlóképen ismeretlen módon gyűjtik össze a hatásokat, s ezeknek eredménye gyakran valamikópen által megyén az utódra.x

) Ez az újkori természettudomány philosophiájába való, amit a zoológia bizonyosan helyesel, de csak addiglan, míg találmányokra, eszmékbe, állami tudományra, társadalmi gazdaságra s egyéb ilyenre érünk, a melyeket nyilván a zoológia nem fejthet meg. A magyar nyelvben termés, tenyészés, meg termesztés, tenyésztés szók vannak. A mi a termés tenyészés nagy körébe való, az bizonyosan a természeti törvényeket szorosan követi, s abban egyéb a természetes szükségnél, a természetes oknál és okozatnál nincsen. Be a nyelv nem hiába képezett a termés szóból termesz-*) Unser Geist wirkt in irgend einer unbekannten Weise auf unsere Nerven, und unsere Nerven sammeln auf eme ebenfalls unbekanute Art die Wirktingen an, und das Ergebniss geht háufig irgend wie auf imsere Naclikommen über. (Per Ursprung der Nationen. 11. lapon.) Huxleyből van véve.