Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. ~ 59 M. E. 100. sada sado %)§. kafta satt kavto satt 300. kolma satt kolmo satt M. E. 1000. tbzan kámen satt, tbzov, tisca 2000. kafta tbíátt komé satt, kavto tiscat. A 11 — 19 meg 21—29 additionalis számnevek a két-két szám összefoglalását kiemelő képzővel alakúinak: E. -vo, -ve {-jé),-ga; M. -va, -ja (-iá), -gci: 11. kefkiá — E. kávejkeje, kávejkeve j 12. kemgaftuva — E. kamgavtovo | 13. kemgohnuva — E. kámgolmovo j 14. kemnilia, -nilijci — E. kámnileje, -nileve J 15. kevetia, kevetijá — E. kávateje, káváteve | 16. kemgotuva — E. kámgotovo | 17. kemsisemgá — E. kámsisemga, -sismeje, -sismeve | 18.' kemgafksuva — E. kámgavksovo \ 19. kevehksiá, kevehksuva— E. kávejkseje, kávejkseve v. kámvejkseje, -seve | 21. komsfkiá — E. komsvejkeje, -veikévé | stb, A kétféle mordE. „egy" közül a ve melléknévi {ve loman egy ember), a vejke főnévi és ragozható. Ez utóbbival alakilag egyező a M. fká, ifká (ebből: iftká, úgy mint E. vejke ebből: vehká, veht-ká, v. ö. finn yMé), mely szintén ^főnévileg használva („egy, egyik") ragozható, sőt névhatározót is fogad el : fkás „az egyik". Különösen a viszontosságot kifejező igehatározói kitételekben fordulnak elé a fká, pejke-nek casusalakjai: M. fká fkán kullms savst „egymást (egy egyet = egyik másikat) agyon ütötték"; fka fkandi korhtajht „egymáshoz (egy egynek) szólnak" 5 fká fká mel'gá laskiht, fká fkán af satíht „egymás után futnak, egymást (egy egyet) nem érik" | E. javnosazo vejken vejkest „elválasztja egymástól (egyet egytől)". — Az ellentétes „egyik" értelemben a mordE. vejke többesszáminak is érthető („die einen"), pl. pejkenek vejkenek vecksíze „unsere einen lieben unsere anderen (egymást szeretjük)", kortlest vejkest vejkest turtov „ihre einen sprachen zu ihren anderen (egymáshoz szóltak)"; sőt a mordM.-ban van erre a fká-nok különös többes-számi alakja fintst „die einen", gen. fintsnen (ellentéte: ombíntst, omíntst „die anderen"), a mely tkp. a fká alaprészét tevő fte, ifte = finn yhte-tő\ való s egyik collectiv számnév-képzés szerint alakult {fintst e h. ftinest, v. ö. kafhiest „Ők ketten" e h. kqftínest).