Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1
00 BUÜENZ JÓZSEF B) Colleetiv számnevek -r- annak kifejezésére, hogy a többséget jelentő alapszámnév nem különváló, hanem együttvaló, egymáshoz tartozó, egységes csoportot tevő egyesekre értendő. 1) -n képzővel és személyragokkal : M. kolmínek (e h. kolmín-nek), E. kolmonek mind a hármunk, mi hárman j kolmínentt, E. kolmonenk mind a hármatok, ti hárman | kolmínest, E. kolmonest (-nesk) mind a hármuk, ők hárman. kafínek, E. kavtonek, kavonek mind a kettőnk, mi ketten kafínentt, E. kavtonenk, kavonenk m. a kettőtök, ti ketten kaftnest, E. kavtonest, kavonest m. a kettejük, ők ketten. Ezek nominativus-alakok, s nem fogadnak el más casusragot; pl. M. kolma bratt kolmínest, fkáé síb. „három testvérek [vannak], hárman, egyik . . stb.", nilá bratt m'lenest „négy testvér, négyen". Ugyanily alakok lamo „sok"-tól: E. lamonek, lamonentt, lamonest, sokan közülünk, „közületek, közülük"; ombo „más, másik"-tól: ombonek, ombonenk, ombonest ,,mások közülünk stb."; meg -11 helyett -m képzővel, vese „mind^-től: E. vesémének, vesemenk} vesemest ,,mindnyájunk, -átok, -uk", vagy -m és -w-vel: vesemenenk, vesemenest. — Ide tartozik végre a ,,magára v. egyedül valóu -t jelentő skam (mely mintegy az ,; egy''-en is a colleetiv egységet fejezi ki, pleonastice) : M. skamín „egy magam, én magamra", skamít, skamínza (E. skamon, skamot, skamonzo ; skamonek, skamonk, skamost). 2) M. kaftská „mind a kettő", kolmítska „mind a három", niletska „mind a négy", vetetska „mind az öt" stb. Ezek fölvehetnek viszonyragot: gen. acc. kolmítsken, all. kolmítskendi, s jelzőül is állhatnak (pl. nileiská stenatnendi „mind a négy falra"; kolmítsken mizen „eladta mind a hármat", kolmitskendi maksan „mind a háromnak adok"); nominativus-alakokúl alanyhatározók: kulíst kaftská „meghaltak mind a kettő (meghalt m. a k.)", tust kolmítska kudii „elmentek (elment) mind a három haza". — Reguly ezek helyett Szindorov-ban -ksná végű alakokat talált, pl. kaftíksná, kolmíksná, kemenksná {kémen tiz), a melyek is azt mutatják, hogy a -tská-félék is {kolmítska) olyan névhatározó á-n végződnek, mint az -nka -nttá többes-számi személyragok (§. 21.). Tekintve, hogy a mordM- névhatározóval szereti a birtokos-szernélyragokat meg-