Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Magyar mythologiai adatok és egyéb. 70

MYTHOLOGIAl ADATOK. 81 és képmutató közt is látható. így lévén már a' dolog, a' porosztónak szláv eredetijét kell keresnünk, s azt keresetlen orosz szótárban találom meg, így: pristav »aufseher, gerichtsdiener, boté, polizer inspector« ; a' pristav a' magyar szájban porosztó lett. Miklosich Ferencz pedig*) bővebben értesít, hogy pristav az ó szerben épen azon jelentésben fordul elő, mellyben a' magyar régi jogban a' pristaldus, a' d-nek hozzájárultát is (mert pristav=pristal-d) így fejtvén meg, hogy, úgymond, más szókhoz is ragadt hozzá, mint a szláv blén-bö\ lett belénd, a' német vorspann-bó\ forsponnt, a' grilnspcm-ból kri.spánt. A' pristav, porosztó igen nyomatékos személy volt, mert p. o. a' bakonbéli apátság jószágainak és vagyonának összeírásában 1086-ból olvassuk, hogy a' monostornak némelly szolgáji »quidquid seminaverint aut messuerint, dimidiam partém accipit prestaldus abbatis monasterii, et dimidia pars remanebit illis.« **) 4. A Temetési beszedheti eleve maga jelent istent. — Magyarok istene f Legnyomósabb, természet szerint, a' magyar nyelvnek ugor kora, nemcsak bölcsőjének, hanem izmosodó ifjúságának kora is, a mellyben szedé azt az anya-természet adta erőt, mi máig élteti. Ezt a' legnyomósabb korát a' finn-ugor nyelvek, mint a' nemzetségének tagjai, világosítják fel legjobban, sőt ezek felvilágosítása mellett lehet csak a' magyar nyelvnek mivoltát, szellemét, alkotmányát és törvényeit tökéletesen felfogni. Összehasonlítás nélkül nem lehet megmagyarázni semmit, a'nélkül semmiből sem válhatik tudomány. A' népek eredete a' nyelvek eredetével azonos; a' mikor pedig a' nyelvvel együtt a' nép alakúi, akkor annak ismeretei a' külső világról "s az emberi elme óhajtásairól, szóval eszméjiről is megalakulnak. A népek osztályai nem azonosak a' zoológiai osztályokkal, a mellyeket fajoknak nevezünk; a' nyelvek eredetei nem a' fajokban gyökeredzenek. Azt mondják, a' többi ember-fajok között ott van a' mongol faj is. Mit jelent ez a' népek történetében ? Semmit. De a' japán nép és miveltség, a' sinai nép és miveltség, 's így tovább a?

mongol, török, finn, ugor népek és miveltségeik jelentenek ám. A' *) Die Slavischen Elemente im Magyarischen, (Wien, 1871.) a' 659 szám alatt. **) Árpádkori új okmánytár. I. 35. lapján. NYELVTUD. KÖTLEMÉNYEK XII. 6