Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Bartal Antal: Görög-latin hangtan. 341

GÖKÖG-LATIN HANGTAN. 401 A szenvedő igék egyes-sz. harmadik és a többes-sz. első és harmadik személye r-t mutat eredeti s helyett, mely az utána következett, de kiesett önhangzó befolyásával r-ré változott; pl. •amatur — *amatus-e. így magyarázandó a főnévi igenév- amarier = *ama-sai-se; urbor, honor eredeti s hangjukat azon befolyás következtében, melynek az s a függő esetekben alá volt vetve, r-ré változtatták. Azonban számos az az eset, melyben az eredeti vég s kiesett, így he van bizonyítva, hogy áz s kiesett : a) az egyes-sz. nom.-ban, pl. Numa, 'poéta, puer, .vigil : Numa-s, poeta-s, puerus stb. h. b) a genitivusban az a, o, u, e tőknél, melyeknek eredeti genitivusa a-\-is, o-\-is, u-\-is, e-\-is az s kiesésével később ae, i, i és ei-be ment át; pl. Prösepnais (=Proserpinae), senatuis (senati) *). c) a többes-sz. nominativusban, mely az a, ötöknél az eredeti s ragnak kiesésével ae i lett, pl. matronas (matronae); vires, vireis, viris (— viri) ; magistres (•= magistri); leibereis (liberi) stb.2

) Eégi az s-nek kiesése a parancsoló mód második személyében ; pl. lege, mone, audi: leges, mones h., továbbá ezen szenvedő alakokban: delectare = delectaris, monebare = monebaris stb. helyett. Az s már jó korán eltűnt ezen igehatározókban : pote, magé potis' és magis h., nem különben ezen szókban: ter, quater, melyekben az egész rag: iens, ies kiesett, a mint ezt quinquiens, sexiens mutatják.3

) Filius szóban a vég s oly gyöngén hangzott a 6-ik és 7-ik században, hogy irták : filiu, filio. A színiróknál olvasunk: nullü-s = nidlus es, mdlü sum,. Protagenes sírboltján levő fölirat heicei situst mimus (situs est h.) 'bizonyítja, hogy az írók a vég s-et oly illékony természetűnek tartották, hogy ez egy következő szó kezdő mássalhangzóval sem képes positióra. Utolsó volt Plautus, kinél a vég s az említett sajátságot tünteti föl. A VI. században a. U. c. beállott a visszahatás a vég s--nek x) Büclieler, Grundriss d. lat. Declin. 30. stb. 1. 3) Bücheler, Grundriss d. lat. Declin. 30. stb. 1. 3) Kulms Zeitscli. f. vergl.

Sprachf. III. 296. stb. NVLtVTÜD. KÖZLEMÉNYEK. XII. 20