Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

38 DR. RING drámaszeril élénkséggel változnak s a visszaszorított epizód az előlépő föeseménynek ad helyet. Hogy az így eredményezett feszültséget Hel. öntudatosan a drámaszeril csoportosítás és elrendezés szellemében idézte elő, világosan saját szavaiból következik, melyek e regény kalandos menetét igen sokszor a drámával, tragödiával párhuzamitják. Heliodor művészi tapintata e tekintetben annál nagyobb elismerést érdemel, mert az elbeszélési anyagban a hagyományhoz volt kötve, mely nem csak a csodálatos eseményeket, hanem a módot is, mely szerint azok egymást követik, azaz a főszemélyek helyzeteinek változását eleve rögzítette volt. A szerelmesek erőszakosan elszakíttatnak egymástól, s majd jó, majd roszlelkü urak hatalmába kerülnek; ennek rendszerint ugyanaz a következménye; a hősök szépsége szerelemre gyulasztja azokat, kiknek hatalmában vannak; különösen a hősnőnek mindig az ura iránti tekinteteket kedveltje iránti hűségével össze kell egyeztetnie. Heliodornál is ugyanaz ismétlődik, négy-ötször igy a szerző dicséretére válik, hogy amaz ismétlődések unalmas egyöntetűségét az események ügyes bonyolítása által kevésbé tette érezhetővé. Heliodor technicája ennek folytán különösen oly jeleneteknél jeleskedik, melyek a hagyomány rögzítette anyag keretén kivül mozognak; például idézem V, 30 : hogy sikerül Kalasirisnek, a kalózokat egymás közt összeveszíteni.— Kár, hogy Holiodort, ki az érdekfeszítő mozzanatot hozta be a regénybe, kedvencz fogása sokszor a valódi művészeti érdek károsítására csábítja az érdekesnek, rendkívülinek feltüntetésében, így pl. VII, 7: Chariklea koldus ruhába öltözött s arczát eltorzította volt, hogy biztosabban utazhassék; Theagenessel találkozván, ez a nőt természetesen kolduló csavargónak nézi s eltaszítja magától; Hel. hogy ez ismerkedési jelenet érdekét még emelje, hozzáteszi: hogy Theagenes Charikleát, midőn nem szűnt meg neki alkalmatlankodni, végre meg is verte. — E túlzás szintúgy az aestheticai érdeket sérti, mint más bonyolítások a szigorúbb logica ellen vetnek: I, 12 : Thisbe hazug elbeszéllése arra birja Knemont, hogy kivont karddal szüleinek hálószobájába rohan mostoha anyja csábítójának meggyilkolására. Ott nagy meglepetésére atyját találja s mereven bámulattól, szó nélkül megáll; anyja Demaenete fölhasználván e körülményt, gyűlölt fiát atyagyilkosi szándékról vádolja ; az atya megkötözi Knemont, s midőn ez mentségére szólni akar, az nem engedi beszélni. — így adja Hel. a jelenetet, hogy