Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

RÉGIBB GÖRÖG REGÉN7. 3 3 cselekvényt. Ezen látszat szerinti halotti jelenetekre Heliodor s a későbbiek, kik velők meglepő hatásra számítanak, nagy gondot fordítanak, hogy lehető teljessé tegyék az olvasó csalódását. Xenophon is él e mesterfogással, kizsákmányolásáról azonban teljesen lemond; úgy még mielőtt beveszi Anthia a véleménye szerint mérges italt, Xen. az olvasó megnyugtatására megmondja, hogy az csak altató szer. A jelenet is, midőn Anthia a sirboltban fölébred csak futólag beszéltetik el; Anthia idegrázkodtató ijedtsége, rettegése a sir borzalmai közepette, egy szóval sincs említve. Hogy ecsetelte volna egy Heliodor e helyzetet! Véletlen fordulatokkal sem közvetlenül hat az olvasóra, rendesen látnoki álmok készitik rá elő a képzelmet. (pl. 218. 540 lap stb.) — Ilyenekből következik, hogy Xen. müve amaz egyszerűséggel, nyugodtsággal és átlátszósággal bir, melyet utódainál hasztalan keresünk. Az események mélyebb, szorosabb Összeköttetésének, a fordulatok indokolásának nyoma sincs. A hol a helyzetnek nagyot kell fordulnia, a mozgató erők a legegyszerűbbek: tettleges erőszak (pl. 232. 245 1.) vagy rábeszéllés (233 1.), legtöbbnyire a véletlen. Megesik, hogy Xen. még a véletlenre sem hivatkozik, s teljesen indokolatlan fordulatokkal bir. így olvassuk (242 1.), hogy Absyrtus a levelet, mely Habrok. ártatlanságát kideríti, maga találja meg, midőn a börtönt, melyben Habr. tartózkodott volt, megvizsgálja ; sehogy sem tudjuk elgondolni, mi dolga lehetett Absyrtusnak épen akkor háza e félreeső zugában. Személyek érkeznek és távoznak »visszajöhetlenül«, miután valamely tettet végeztek az összefüggés érdekében, a nélkül, hogy jövés-menésök csak lazán is volna a főcselekvényekhez kötve. így Euxinus, az orvos, ki Anthiának a mérget adja el (261 ff. 1.), ilyen a vén Chrysion (272 íf. 1.) ki egy Anthiával történt esetet beszél el. Egyes mesterfogások e szerint valóban meglepők; ilyen pl. (238 1.) amaz ügyes elrendezés, hogy Mantonak hazug beszéde, mely Absyrtust Anthia fölkeresésére birja, a nélkül hogy Manto tudná, a tények valódi állásával megegyezik. Xenophon egyes jellemei közül legszerencsésebben Anthia, a hü s tiszta szerelem hordozója, van rajzolva. Feltűnő mind Xen. mind Hel.-nál, hogy a hősiesség képviselésében a főszerep a nőknek jut. Anthia hajthatlan következetességben határozatai valósi-NÍXI.YTUD. KÖZLEMÉNYEK. SIÍ. 3