Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

32 UR. RING. II. Xenophon compositiójában félreismerhetlen a szoros egységre törekvés. Mig Heliodor számos kitérést tesz, melyekkel nem czé­loz egyebet, mint valamely psychologiai vagy etnikai tapasztalat szemléltetését, addig Xen. szorosan megmarad az eseménynek mene­tében, amint azt eleve megállapította. Amint a regény bevezetését elolvastuk, előre tudjuk, hogy a főszemélyek a" rájuk nézve végzetes módon egymást mindvégig szeretni fogják, mert a megbántott Erős úgy akarja, — hűségük állandóságáról is meg vagyunk győződve, mert látjuk, hogy szent esküvel kötelezik magukat erre, — és mindjárt kezdetben halljuk a jóslatot, mely kalandos tévelygésük, nehéz probáltatásuk s a boldog végezet képét fővonásaiban adja. így az olvasó megnyugtatva kiséri a hősöket bajos irtaikra. Egysé­gesen vonatkozik minden Erős haragj főszemélyeknek nem­csak szerelme és hűsége ez isten végzete, hanem szenvedései és próbái is e boszuló isten müve. A költő állandón visszatér e főté­telre, vészesnek mondván a szépséget, mely már Erős haragját is előidézte volt, mindannyiszor, valahányszor az új bajba dönti a hőst­(304 1. és másutt.) A compositio e fővonásai Kallimacli »Kydippe« nevű elegiájára emlékeztetnek a szerelem szenvedéseit. Kallimacli is Erős haragjából, mint egy nnáxaoioc arrr hő\, származtatja. De Kalli­machnál Erős boszuállása nem haladja meg az isten sajátlagos műkö­dési körét. Akontios szenvedései belsők, a szerelem és sóvárgás szen­vedései. Xenophon, hogy a kalandos sorsfordulatokat is ama ngáran­%og «T7;-hez kösse, a külső balsorsot is Erős haragjából származ­tatja, hogy mily kevés jogosultsággal, azt fejtegetni nem szükséges. Xenophon elrendezése egyszerű: alapvonása a szabályos egymásután ; szántszándékkal kerül érdekfeszitő csoportositást. Fel­tűnő e dolog főleg az első könyvben, hol Habrok. és Anthia, Euxi­nus és Corymbus beszédei azonos alakításban s majdnem untató parallelismusban követik egymást. Hogy Xen. szándékosan kerüli az érdekfeszitőt, kiviláglik több helyből. A regényirók kedvencz tárgyaihoz azon jelenetek tartoznak (a későbbieknél ez valóságos mániává fajul), melyekben a hősök vagy hősnők meghalnak: de rövid időre ismét jó egészségben tűnnek föl s viszik tovább a

Next

/
Oldalképek
Tartalom