Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16
32 UR. RING. II. Xenophon compositiójában félreismerhetlen a szoros egységre törekvés. Mig Heliodor számos kitérést tesz, melyekkel nem czéloz egyebet, mint valamely psychologiai vagy etnikai tapasztalat szemléltetését, addig Xen. szorosan megmarad az eseménynek menetében, amint azt eleve megállapította. Amint a regény bevezetését elolvastuk, előre tudjuk, hogy a főszemélyek a" rájuk nézve végzetes módon egymást mindvégig szeretni fogják, mert a megbántott Erős úgy akarja, — hűségük állandóságáról is meg vagyunk győződve, mert látjuk, hogy szent esküvel kötelezik magukat erre, — és mindjárt kezdetben halljuk a jóslatot, mely kalandos tévelygésük, nehéz probáltatásuk s a boldog végezet képét fővonásaiban adja. így az olvasó megnyugtatva kiséri a hősöket bajos irtaikra. Egységesen vonatkozik minden Erős haragj főszemélyeknek nemcsak szerelme és hűsége ez isten végzete, hanem szenvedései és próbái is e boszuló isten müve. A költő állandón visszatér e főtételre, vészesnek mondván a szépséget, mely már Erős haragját is előidézte volt, mindannyiszor, valahányszor az új bajba dönti a hőst(304 1. és másutt.) A compositio e fővonásai Kallimacli »Kydippe« nevű elegiájára emlékeztetnek a szerelem szenvedéseit. Kallimacli is Erős haragjából, mint egy nnáxaoioc arrr hő\, származtatja. De Kallimachnál Erős boszuállása nem haladja meg az isten sajátlagos működési körét. Akontios szenvedései belsők, a szerelem és sóvárgás szenvedései. Xenophon, hogy a kalandos sorsfordulatokat is ama ngáran%og «T7;-hez kösse, a külső balsorsot is Erős haragjából származtatja, hogy mily kevés jogosultsággal, azt fejtegetni nem szükséges. Xenophon elrendezése egyszerű: alapvonása a szabályos egymásután ; szántszándékkal kerül érdekfeszitő csoportositást. Feltűnő e dolog főleg az első könyvben, hol Habrok. és Anthia, Euxinus és Corymbus beszédei azonos alakításban s majdnem untató parallelismusban követik egymást. Hogy Xen. szándékosan kerüli az érdekfeszitőt, kiviláglik több helyből. A regényirók kedvencz tárgyaihoz azon jelenetek tartoznak (a későbbieknél ez valóságos mániává fajul), melyekben a hősök vagy hősnők meghalnak: de rövid időre ismét jó egészségben tűnnek föl s viszik tovább a