Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

RÉGIBB GÖRÖG REGÉNY. 31 jeles polgárrá válandik; az ifjút istenként tisztelék, alázattal köszönték és imádák...) túlzott ugyan mai nézetek értelmében, de nem a helléneknél, kik a szép idom megbámulását úgyszólván rituális cultussá magositották s kiknek formai érzéke hatályosabb volt a kedélyvilág bensőségénél. — Nicolai nézetét tehát az czáfolja meg, hogy épen Xen. regénye áll legközelebb az elveszett prototyponhoz. — Egyébiránt Xenophon müve Heliodoréval együtt, melyeket a régibb regény neve alá foglalunk, a görög regényköltészet tetőpontját is jelzik; amabban több az epikai, ebben több a drámai vonás, Achilles Tatios csak utánzója Hel.-nak; Longos pásztori regénye szerencsétlen kisérlet, a regény nagy horderejű alapeszméjét az idyll szűk keretébe szorítni; Charito Xenophont utánozza; Antonius Diogenes »Hihetetlen dolgok 24könyve«, melyeknek csak kivonatát birjuk, nem annyira regény, mint inkább geographiai s ethnographiai nevezetességek gyűjteménye. Jamblichus (szintén csak kivonatban ismeretes) magicus és manticus különösségekben veszti el magát. Késő (X. és XII. századbeli) utóhangjai végre a görög regénynek Eustathios Macrembolita, Theodoros Prodomos és Niketas Eugenianos művei. • Megjegyzendő, hogy az új Írásmű elnevezésére a régiek nem birtak kifejezéssel; későbben a »dráma« elnevezés keletkezett, melylyel Photius ésf egy későbbi regényiró is él. E dologra, világos, hogy Heliodor befolyása működött közre. Ez drámának nevezi (a szövegben) hőseink csodás élettörténetét VII, 6 és 8-ban; drámának és tragoediának V, 6, VI, 8-ban; valamint átalában számos szinészeti reminiscentiát és hasonlatot alkalmaz. (VI, 12; VIII vége; X, 12 stb.) Ujabban Koraes a regény szó fordításában »fiv&iatoQi'a« kifejezéssel él. A megelőzőkben Ephesusi Xenophon és Heliodor műveiből a görög regény mivoltára és eredetére következtettünk ; nem tartjuk fölöslegesnek a következőkben részletesebben, mint az eddigi idevágó müvekben történt, behatni e két iró jellemzésébe, mert az, ami e két iró compositiói és jellemzési technikájáról, előadásáról s cthikai álláspontjáról mondatik el, legfőbb részét illeti mindannak, amit a gör. regény belső tartalomra és művészi jelentőségre nézve felmutathat.