Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A Catull-kéziratok, tekintettel Nemzeti Muzeumunk Catull-Codexére. Dr. Ring Mihály 1

12 ÜH. RING. egyedül 7?-ben találhatók, (p. o. 111, 1: vivero e helyett vivere ; 63 : De Berecinthia et atni ; 64: Argonaythia e helyett Argoriautia stb.) részint számos hiba természetéből, melyeket n híven átvett x-ből, ami egy a fölebb kimutatott emendatiókra képes másolónál nem egykönnyen eshetett volna meg (61, 167 : aureleos pedes e helyett aureolos pedes stb.), részint végre j7-nek oly olvasataiból, melyek világosan nem egyebek, mint már megtett javításoknak újból elfcrdítései (pl. 64, 28, x-ben e hiba volt neptine (B, V, Lat): ez későbben helyesen neptunine-re corrigáltatott; n a correctio -nyomán hibásan ezt irja: neptuni ne.) E szerint 7r-nek azon olvasatai, melyek x szövegével szemközt javításoknak tekintendők, n mintájában, x-ben is már megvoltak; világos tehát, hogy x szövege tudós olasz humanisták által a későbbi időkben meglehetős terjedelemben javítgattatott, még pedig csak akkor, midőn B, V és La! x-ből már le voltak másolva, mert különben lehetetlen volna képzelni, hogy ezen kéziratok oly sok s részben jeles emendatiót oly következetesen ignoráltak volna. Minthogy pedig a Bononiensis 1411-ben Íratott, (v. ö. Ellis ed. pag. XXXVIII.) a Laurentianus. mint ki lehet mutatni, még ifjabb amannál, ennélfogva n csak jóval 1411 után másoltathatott x-ből. (A codex jelzése, Jankovich M. kezétől, azt mondja: »Cod. ms. seculiXllI.!) Ki tudjuk továbbá még mutatni, hogy a tudós olaszok, kik x szövegét javítgatták, e dologban nem mindenütt saját éles elméjük által vezéreltetének, hanem hogy kútfőik közt oly példány is volt, mely a Catull-kéziratok második családjához tartozott, azon családhoz, melyből a sokkal ifjabb Datanus, Riccardianus s mások valók. Egyes olvasatokra ily dologban nagy súlyt nem akarunk fektetni (pl. hogy 93. 2 nec si ore-ből D és 7r-ben nec si orem olvasható, hogy 95, 9 a többi kéziratokban általános hézag D és ?r-ben összhangzólag lahoris által van kitöltve, hogy D és ?r-ben egyaránt 10, 18: unquam 101 (65), 14: Daunias, és ithelei, 109,1: amorem, 110, 8: totó, 116, 7 : evitamus stb. olvasható). Állításunkat megbízhatóbb érvek támogatják. A 65. költemény 9-dik verse valamennyi többi kéziratban kiesett, csakaDatanus és n adják e verset: »Alloquar audiero nunquam tua (tua után D-ben hézag, 77-ben: dicta) loquentem.« A 68. b költeményben x-ben is hiányzott vala a 47. vers; D és n azt egyenlően így pótolják-: *Omnibus et triviis vulge-