Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Az osztják nép hite 22

AZ OSZTJÁK NÉP HITE. 27 Az isteni tiszteletre, papságra stb. nézve azt hozhatom fel a' Reguly jegyzeteibül, hogy sebein a' büvelö-bájoló, vagy pap, kit a' vogul 'úajt-néik nevez ; 's hogy pen%er sebein annyi, mint a' vogul kvajping najt, .azaz dobos bájoló. Mert a' kvajp-nek, dobnak hangja által esik rejtezésbe,*) ájulásba, a' mellyben lelke a' Taromhoz ragadtatik, megtudni, a' mit jósolni fog. A' sepán szó a' voguloknál is megvan, '& ott igéző ügyességet jelent; sepcineng kum illyenféle ügyes bűvölő. De a' penzer szó nem ugor, azt az osztjákok a' szomszéd tatároktul kölcsönözték, a' kik nyelvében a' perzsa szó penzer dobot jelent. *) A' rej, buz magyar szókban, meilyek meleget, hévséget jelentenek, tehát ugyanazt, mit a' vogul rej, p. o. ebben : tarom rej tauen johts az isten (tarom) melege jutott reá, azaz elragadtatott, mai magyar kifejezéssel is »elrejtezett«, — sokat jelentő maradványait birjuk a' régi ugor hitnek. V. ö. Magy. Nyelvtud. Közlemények. V. 247. stb. 1.