Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)
Bevezetés. - Az osztják nép jelen állapotja 14
18 BEVEZETÉS. nagy közelségét és rokonságát mutatja, mi egyébiránt sokbul és folyvást kitetszik. Egyes fejedelmekrül, sőt asszonyokrul is vannak énekek, p. o. urt enmem arl, vogulul: ater janiméin eria, azaz a' fejedelem nevelésének éneke; uort ar, vogulul: ater eri = fejedelem éneke, a' mellynél e' különös magyarázat van: Sanm uort lu arl azaz: az arany fejedelemnek ő éneke. A' két ének czíme azért is nevezetes, hogy a' harmadik személyü birtokos rag ki van téve a' biró névszó után, így urt enmem arl, vagy épen uort lu arl a' fejedelem nevelése éneke, a' fejedelem Ő éneke, mi szokatlan, 's eddigelé, tudtomra, első mutatkozó eset. A' vogul magyarázat ezt is utánozza, így: ater janimem eria.*) A' Saper naj cinkem ar a' Saper fejedelem asszonyom éneke, J'gy van magyarázva vogulul: Angve Puling aut ne ols. Az anki, angve asszony, itt mintegy tulajdonnév áll, 's errül mondatik, hogy Pulvárosi nő volt. De mi ebbül látjuk, hogy az osztjákoknál úgy, mint a' voguloknál, híres nők is, tehát, mint a' vogul rege mondja, nemcsak eri kumet, majt kumet = ének emberei, monda emberei, hanem eri net, majt net = ének nejei, monda nejei, is valának. Egy éneknek vogul czíme így szól: Munkes kant Tarom eri a' Munkesz hadistenének éneke. A' Munkes uos = Munkesz város, a' vogulok földjén van, 's az általam közlött vogul énekek közt ott van egy Munkes eri, Munkesz ének, is, de az medvérül szól, tehát medve-ének. Az osztják ének nem illyen tartalmú. Más énekek nem emberek, nem városok, hanem természeti tárgyakrul szólnak, mint *) Már itt érdekes tudnunk, hogy az uort, urt (fejedelem) megfelel a1 magyar wr-nak, a' finn uros vagy itroh-nák. Az osztják szónak utóhangbeli t-je a1 finnben s vagy h, melly hangváltozás gyakori; a' magyarban pedig el is vész, mi hasonlóképen gyakran történik, mint láttuk az aut — hegynél stb. Még az is nevezetes, hogy az osztjákban uort úr, fejedelem, és ort szolga; a' finnben uros, uroh úr, hős, és orja szolga (észtben ori); a' magyarban úr és a' régi őr szolga. Hogy urat, nem úri vagy urot mondunk, az talán az utóhangbeli í-nek a' nyoma. — Továbbá azt is meg lehet itt jegyezni, hogy a' vogul ater fejedelem, nem az, mi az osztják uort, urt, hanem azonos az osztják éter, eder-rel. Az ater, éter, edcr szó derültet, fényest jelent, 's mint illyen, urat is. A' naj szó ugyan azt teszi, 's egyszersmind fejedelmet, így a' Saper naj anki = a' Saper fejedelem asszony. Ha nem csalatkozom, az ater inkább férfiakra!, a' naj meg inkább asszonyokrul mondatik. —
