Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
JELENTÉS VÁMBÉEY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIROL. 89 de elé nem talált cs. tanit- igét, V. úr látni valólag csak a m. tanít kedveért állította föl; tan'is- nem használtatik mint „ismerkedni" (v.ö. V. úrnál a tanács czikket) \ v.ö. Ugr. [ősr.]; — tar : jak. taragai (corr. tarajai), [köles.]; —'taraj : osz. daruk, durug csúcs, csuv. tereké taraj | osz. (Bi.) doruk | osz. tarák csak „fésű" (nem „taraj"), s csak a tara- igének származéka (v.ö. jak. tarái „kamm"), nem ide való; v.ö. Ugr. [ősr.]; —tarló: („szántóföld" régi jel.): osz. tarla szántóföld; cs. tarik u. a., tart- „sáen, anbauen"; [köles.]; •— távol: cs. tav} tavos (türkm. taí) távol, messze | St. „férne, weite; entfernt" | v.ö. Ugr. 204.; [ősr.]; — tegnap: cs. tön, osz. dün (corr. dün) tegnap | némi kétséget támaszt a cser. eten-gece, eten-geca „tegnap"; [? ősr.]; — tekerni, tekeregni: osz. tekerlik (corr. -lek) kerék; cs. tekre körül, tekren- körben mozogni \ meg osz. tekerle„rouler"; m. teke nem állítható ezen még föl nem fejthető r-es szótőkhez; v.ö. Ugr. 247. [ősr.]; — teknő : osz. tekne u. a. [köles.]; — tele, telni, teljes: osz. dohi, cs. tolu tele, tol- telni | Ugr. [ősr.]; — temetni: x cs. köm-, osz. göm- u. a. | magyar képzés; és kivételes hnngmegfelelés ; [ősr.]; — tengel: osz. tingil (corr. dingil TW.)? cs. törigül u. a. | nincs meg St.-ben ;5 ) ; [köles.]; — tenger : osz. deniz, cs. tengiz (teniz, tiniz) \ a m. szó csuvasos r-vel való ; [köles.]; — tér : osz. dere völgy, cs. tere völgy, sík hely | hogy a cs. szó csakugyan „sík helyet" jelent-e, nem látható St.-ből, mely azt föl nem hozza; cs. seri, serik „ausgebreitet, fiacher ort" az osz. ser- igéhez való, s nem fér meg osz. e?<?re-vel; v.ö, Ugr. 214., az egyenes „tér, teríteni" jelentéssel; [? ősr.]; — teremteni: ujg. töret- teremteni, cs. töretteremteni, készíteni; osz. tőre- előteremteni, előjönni semmiből | ujg. töret- (KB.) „ordnen, reihen, herrichten", és törü- zur welt kommen (v.ö. jak. tör öt- gebaren, erzeugen és töruó- „geboren werden"); ez igen kétessé teszi a cs. osz. tőre- igének transitiv jelentését (St., „bereiten, schaífen" és „teremteni"); Z. (Reídhouse után) ezt adja: tűre- „étre nombreux, s'augmenter", melynek causativuma: türet- \ azonban v.ö. Ugr. 216., hol a m. szónak lényeges m részére, valamint a terem igének „rögtöni megjelenésről" való használatára is terjed a megfelelés ; [ősr.]; — tiló : cs. tila u. a. | nem ide való cs. 5) V. úr e cs.szót a iöngül- (tönül-) „forogni" igéből származtatja, mert, úgymond, „tudni való, hogy Középázsiában nem a kerék, banem a tengely forog a kocsi alatt." Szegény középázsiai lovak, kik az ilyen forgó tengelyű és nem-forgó kerekű kocsit húzzák!
