Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

90 BUDENZ JÓZSEF. til- „törni, darabítani (!)", osz. dilim (corr. dilim) „darab", értsd: „szelet"; csudálni lehet, hogy V. úr a tör. til- igét nem a m. szel-h.Qz állította | m. tiló, mint gazdasági eszköz neve, v.ö. sarló alatt, [köles.]; — tinó: csuv. tina, cs. tana, osz. dana tinó | némi jelentésbeli, bár nem fontos, eltérést nem kellet volna elhallgatni: osz. „jungekuh", cs. „kalb nach einemjahre"; [köles.]; —tiporni, tapodni, taposni: cs. tipre- tiporni, tep- tapodni, osz. tep- rúgni | cs. tipr e- St. „auftreten" | talán csak a m. tipor-t kell a tör. tipre-hez állítani, míg a többiek csak ősr. találkozások; v.ö.Ugr. [ősr.]; — tokló : osz. tokli hat hónapos bárány (Bi.); [köles.]; — tolvaj : cs. tála- rabolni, jak. tála- u. a., tal'i rablás (corr. talá-, taVi-) | v.ö. Ugr. 228., mihez megjegyezhető, hogy az egyenes „lopni" jelentéssel rendesen a „titkosság" fogalma van összekötve; [? ősr.]; — tor : cs. tor lakoma | osz. toj „lakoma" nem ide való ; [köles.]; — tő (töve): osz. dib, cs. tüb | Ugr. 230. [ősr.]; — tökéileni, tökélletes: ujg. tökei (? tükel) tökéletes, cs. tökei u. a. | St. tükel „vollkommen, ganz, genau"; w-vel szintén osz. dükeli „tout entier"; | a m. ige e szerint Z-képzőjűdenominativumnaktűnik föl; [köles.]; — tömény: cs. tömén sok, rakás, tízezer; ujg. tömén (f tümen) \ v.ö. Molnár A.-nél: tömény ezer ; [köles.]; — tömlő : osz. tulum u. a. | nem fér össze cs. cömlek edény; alaki tekintetben nem kifogástalan ; ["? köles.]; — tőr (értsd: laqueus): cs. tör (corr. tor) „tőr, háló" ; jak. dogur (corr. doyur) tőr („vogelschlinge"); | nem idevaló cs. túzok „fogó, tőrök (!)" | általában V. úr e czikkében zavar van: azt hiszi, hogy m. tőrök (ő még török-nek is írja) „laqueus"-t jelent, s hogy Molnár A. „subula"-ja ugyanezt teszi; | a dolog úgy áll, hogy m. tör, török „mucro, subula" ugor szó, v.ö.Ugr. 235.,tó'r „laqueus" ellenben a törökségből került, mint [köles.];— törni: osz. kír- törni | osz. dirim „darab", azonkivül hogy k'ir-x&l meg nem fér, még nem is hiteles; tiló alatt találjuk: dilim (e. h. dilim), de alighanem az idegen eredetű direm (dirhem) „pénzdarab, drachma" helyett írta V. a fentebbi dirim szót | m. tör-: k'ir- azonban kivételes hangmegfelelés ; másképen Ugr. 236. [? ősr.]; — törpe: cs. cörpe „disznó kölyke" | (malacz) ; alakra nézve egyrészt jobban Ugr. 241. [? köles.]; — törvény: cs. osz. tőre j a m. szó végrésze e mellett még magyarázatlan; [?köles.]; — tudni: cs. tvj- megtudni, megérteni, felfogni; osz. duj- érezni, megtudni, hallani; | St. „wissen, hören, fühlen"; osz. (Bi.) „s'apercevoir, sentir, comprendre"; | föltéve, hogy tvj-, a mi lehet, tut-ból lett; v.ö. Ugr. 239; [ősr.]; — tulok (juvencus): cs.