Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VAMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIROL. 87 teng rossz szellem | nem ide való ellenben cs. örtük „a titkos, titok" (St. schleier, hülle, tuch"); [köles.]; — öreg: cs. irik, osz. iri nagy j aligba együvé való: jak. drga „öreg" (Böbtl. „alt, abgenutzt") | v.ö. Ugr., azonban a lapp vuoras talán helyesebben £ uros-, m. úr-h.oz állítható ; [köles ]; — Őrleni: csuv. aver-, avr- őrleni; | a csuv. avervel azonban nem fér össze osz. övüt-, öjüt- (tkp. ögüt-); a m. igebeli l-t akkor frequentativ képzőnek kellene tartani; mint különös, a gazdasági körbe tartozó műtétre vonatkozó szó [köles.]; <— öröm: jak. üör- örülni | ellenben cs. irim mint „öröm" nincs egészen biztosítva | tekintetbe jő a m. szóhoz tartozó örvend- ige is; v.ö. Ugr.; [ősr.]; —• ősz: cs. öz ősz (szín) | Ab., olv. üz ; azonban Ugr.; [köles.]. Sajt: cs. cigit; [köles.]; — sár: osz. camur sár;| mint kölcsönvett szó, a m. sár már aligha ejtette volna el az m-et; ősr. kétes, minthogy ép oly könnyű ugor egyeztetés ajánlkozik: finn hatara „unzusammenhaltig, locker (p.o. maa föld); hatara tie „mit schneesand bedeckter weg"; [? ősr.]; — sárga: cs. sárig, osz. sar'i, csuv. sara; [köles.]; — sarló : csuv. sorla \ a földmivelés fogalomkörébe eső, v.ö. aratni; [köles.]; — Sara: cs. caruk, osz. cánk; [köles.]; — savó: cs. savun savó | St. „sauere milch"; | föltéve,- hogy a m. szó nem a savanyú-hoz tartozik, mélynek biztos ugor rokonsága van (Ugr. 324); némileg ajánlja az egyezést az író: ajran (fent 84.1.) fogalmi hasonnemüsége; [köles.]; — seperni, seprű: osz. süpür-, cs. söpür- seperni, osz. süpürgü seprű | (corr. süpürge TW.) ; | cs. s'ópsük sepredék elhagyható; [köles.]; — sereg: osz. cm', cs. cerig, csuv. sara (corr. s'ara); [köles.]; — serény: cs. seren „flink" | a cs. szó csak a kasgari dialectusra szorítkozó; v.ö. Ugr.; [ősr.]; •— serke : osz. sirke u. a. | Ugr.; megjegyzendő, hogy m. tetű is ugor; [? köles.]; — serte: csuv. sírt serte | Ugr., 330.; a csuvasban van ugor eredetű szó is; [?köles.]; — sima: cs. sima, siba&ima, | St. „glatt, heil, abgehobelt"; simala- „glatten, aufschürzen (sic!) | Ab. simal- „fölgyürni", a mi mellett a sima jelentésére nézve még hitelesítést kivan; [? köles.]; — síp : cs. sipuzga síp | még közelebb áll cs. sipka „saug-, pfeifenröhre"; [köles.]; — sok: osz. cok | Ugr.; [ősr.]; — sor : cs. (corr. osz.) sir a, ujg. süre sor | v.ö. Ugr. [ősr.]; — söprű (hefe, satz) : osz. (corr. cs.) seprek ; [köles.]; — sör : csuv. s'ira ; [köles.]; — SÜrü: csuv. sura (corr. s'ura) u. a. | evvel aligha egyazon cs. zirik „háufig, dicht, sehr oft"; v.ö. Ugr; [? ősr.]. Száj, szajlani: cs. san vékony jég | v.ö. Ugr. [? ősr.]; — sza^