Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY A. MAGYÁR-TÖEOK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. SŰ kaidag, kajak; hol, honnét, hová: osz. kani hol, cs. kani, kaj hol, hajdin honnét, kajga hová; holmi: ujg. kajuma holmi, cs. kajma | KB.-ben hiányzik káli; ujg. kajuma KB. „welch immer, welcher, von kaju welcher und ma auch", mi szerint holmi szónak második része nem ugyanaz a mi kajuma-ba,n; cs. kajma nincs meg St.-ben; cs. kaj helyett teljesebben kajda kell; | mind ezen külön czikkekbeli török szók származékai az egy kaj kérdő névmásnak, mely épen úgy kim (ki) ellenében áll, mint az ugorságban ko-, ku- a ke-, ki- mellett, v.ö. Ugr. 126.; [ösr.]; — hajolni, hajtani: cs. kajil- hajolni, ^áthajtani | St. „sich biegen", és „herabsenken, biegen, neigen" | nem fér meg evvel osz. ejil-,ej- (egil-}

eg-)

| másképen Ugr. 153., atörökség azonban tekintetbejöhet mint [ó'sr.] ; — hangya: osz. karínba \ m. hangya e szerint * haranggá volt volna; Ugr. 104. elejteni való [köles.]; —haszon, használni: osz. kazan% haszon, nyereség, cs. osz. kazán- nyerni | St. így: kazkan- „gewinnen" | ujg.es. asik,asig haszon, asik- használni (KB. „nützen, frommen") maradjon el | megjegyzendő, hogy tör. kazán- igető, míg a haszon-heli n névszóképzőnek tűnik föl, v.ö. Ugr. [? ősr.]; — hát, hátra: ujg. kat hát, katin hátul ós „alatt", katra hátra ; cs. adra vissza, hátra | St. adra, adara „zürück", melyben ad nyilván ard „hát" helyett való, s melynek ra-ja csak esetlegesen egyező a m. Mím-belivel; az egyezésbe nem illik adra a fentebbi kat mellett | különös, hogy az ujg. kat-nak „hát" mellett „al" jelentése is legyen, p.o. jer kati das untere der erde (KB.) ; hátrálni: cs. kajt- visszamenni, kajtar- megfordítani, adar- megfordítani | v.ö. előbb adra-ról; csak kajt- tartozhatik egybe kat-v&\} s ezek csakis m. Mi tőszóra viszonyíthatok; v.ö. azonban Ugr. [ősr.]; —hatni, hatalom, -hat, -het: jak. iot- hatni, képes lenni | Böhtl. „bewáltigen, mitetwas zu standé kommen" | a „können" jelentés nem ritkán másodrendű, s így az ugorságban a zűrjén-votják kut- „fassen, haltén" is ajánlkozik ; [? ősr.]; — hét: osz. jedi, cs. jeti (jiti) | Ugr. ellenében nem biztos, minthogy magy. h—-tör. j, mint általában ősr. kivételes hangmegfelelés, nincs megállapítva; [? ősr.]; — hód: cs. osz. kunduz | alaki tekintetben nem kifogástalan [? köles.]; — homok: cs. kum, komuk, jak. kuma% \ miért a komuk olvasás e mellett: kum? [köles-]; — hoz, hozzá: cs. kas (p.o. kasiga hozzá) | cs. kat- (alkalmas casusban) -hoz, -hez; kos- „hozzácsatolni" nem idevalók | ujg. öz- „hoz", özkike „hozzája" tévedésen alapszik, v.ö. KB. özginke „zu sichtt

, azaz „magához", 6*