Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

Öá SüDÉNZ JÓZSEF. rider") | v.ö. TJgr.; [ősr.]; — fürt: cs. börcek, bürcek „Iocke, gekráuseltes haar" | föltéve, hogy ez * bürtek-höl lett [ősr.]. Gázolni: jak. kas- u. a. f ámbár m. gázol denominativ képzésűnek látszik, s alkalmasint hosszú a-jának is oka van; talán inkább f. káhlaa- vethető Össze, ha ez, ami lehet, *kaslaa- helyett való; [?ősr.]; — gyapjú: osz.japak gyapjú, cs.^'apa^összei'agadtcsomós gy., japuk gy., takaró | St.jajvuh „deeke, pferde-d., feine wolle"; [köles.]; — gyaratni: ósz. tara- fésülni, cs. tarák- u. a. | nincs meg St.-ben; az osz. ige szintén különösen gyapjú-fésülésről használva; [köles.]; — gyarló : cs. jarlik szegény, ujg. „tehetetlen, nyomorult"; | kellene tudni, mennyire hiteles egy régi m. gyarlik- ige, melyet Kresznerics fölhoz; mert különben -ló a tör. -lik adj. képzőnek felelne meg, s a gyarló szó volna kölcsönvétel; [? 'köles.]; — gyász: osz. cs. jas j vájjon az a,r&bje'es (ja'as) „désespoir"-nak van-e ehhez köze? [köles.]; — gyáva: cs.jaba, java (%aba) haszontalan,, semmirevaló ; osz. jovan sovány, rossz., silány | ez utóbbi nincs meg Bi.ban, különben alig is fér meg cs. jaba-v&l [köles.]; — gyékény: cs.jeken | Ugr. fölmutatja az osztjákban; azonban olyan, hogy lehet [köles.]; — gyenge: G&.Jengi (jeni) új, fiatal | állhat vala osz. jeni (jeni) is; e mellett is lehet m. -ng úgy mint tenger-ben; azonban a tör. jelentés kissé eltérő, noha megférő; [köles.]; — gyerek, gyermek: cs. jauruk gyerek, madárfi | cs. $er gyerek, inas (Ab.) nem egyezik évvel; különben m-mel való alak Ugr. 183. [?ősr.]; — gyöngy: cs.jin$ü, osz. in%i [köles.]; — gyűlni, gyűjteni: osz.jtgilgyülni, j'ig- gyűjteni | Bi. „étre amassé", és „amasser, entasser"; j'ig'ü'is „gyűlés" szó, ha ugyan eléfordúl, nem alapítja meg jobban az egyezést; v.ö. fúl és fojt, és Ugr. [ősr.]; — gyúrni: osz. jour-} jogur- | tökéletes egyezés, és a jelentés elég speciális voltánál fogva, úgymint szórni (lásd alább) [köles.]; — gyümölcs : osz. jemis, cs. jimis | V. fölhoz gyümöcs alakot is, mely nincs meg; gyümöcs pedig nem eredetibb mint gyümölcs, melynek l-je igaz, hogy feltetsző; [köles.]; — gyűrű: osz. jüzük, csuv. sür'ó (corr. sürö, éiiru) j megjegyzendő az r, mint csuvas hangalaki sajátság; [köles.]; — gyűsző: OBz.jüksük [köles.]. Hagyni: cs. koj- hagyni, osz. letenni | v.ö. Ugr. [ősr.]; — hajó: cs. hajuk hajó, osz. kaj'ik csolnak, jak. %aj'ik hajó | úgy mint tenger [köles.]; —• ha (mikor) : ujg. káli ha, mikor; hány: cs. kang$e hányan, minő áron; hogyan: ujg. kajun hogyan, hogy, cs.