Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
JELENTÉS VÁMBERY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 81 [ Ugr. [ösr.]; — ért, érett (pro) : cs. osz. jerde ért (vagyis tkp. csak így: jerinde, jeride érte, helyette), jer hely; Ugr. ['? ősr.]; — (érték: ujg. értük f érni igéhez tartozó) ; — ész: osz. us ész, uslu eszes [ csuv. szintén us, és as „ész, emlékezet"; van cs. es (tkp. is) is, ilyen szólásban ri esimdin ctkt'i eszemből kiment (elfelejtettem)", de ennek igaz török volta kétes 3 ); cs. eslen- „észre térni" nincs meg St.-ben, hanem eslen- „flattern, fliegen"; v.ö. Ugr. [ősr.]. Farkas: cs. bori, ujg. börki | St.-ben büri- KB. nincs meg börki ; alakilag még tökéletesebben megfelelő Ugr., azonban [? ősr.]; — fedni: ujg. bőt- fedni, takarni, bötür- takarni, bötür fedél, fátyol (schleier, hülle); v.ö. Ugr. [ősr.]; — fekete: ujg. bek feketeség, szerecsen j KB. „schwarze, tinte, moor (? mohr)"; egyenesen csak „niger" jelentéssel Ugr.; kérdés is, vájjon ujg. bek nem csak a mongol (beké) utján került valami idegen kölcsönvétel, mert a „niger" jelentésre rendes szó az egész törökségben : kara; [? ősr.]; •— felhő, felleg: cs. bolut | v.ö. Ugr. [ősr.]; — fészek: cs. (azerb.) biz lyuk, büzek u. a., osz. bűzük lyuk | St. „loch, nest"; elfogadható, mint ősr., ha a „nidus" jelentés biztos, melyre a rendes tör. szójuva; egyenesen „nidus" jelentéssel Ugr. 514 [? ősr.]; — fogyni: cs. büt-, böt- fogyni, végződni f St. „wachsen, endigen"; alakilag közelebb Ugr.; [ősr.]; —• fújni: cs. jpula- j St. bula-; v.ö. Ugr.; a cs. bulaige félig meddig csak denominative (-la, -le) képzett hangutánzó; [ősr.] ; •— fúlni, fojtani: osz. boul-, bogid- fúlni, bog- fojtani [ a m. szóknak saját önálló képzésük van; v.ö. Ugr. [ősr.]; — fúrni : osz. buru fúró, buru- „csípni", fúrni; cs. buru u. a., buru hascsikarás, burus- „összefúródni, összegyúródni'', ború fúró | osz. „fúró" Bi. borgu, burgu, TW. burgu; osz. buru- ige nincs, hanem bur- „tordre, forer avec une ville", ájtv,. jürek burmas'i a hascsikarásról; cs. buru„ fúrni" ige nincs meg St.-ben, burus- sincsen (hanem osz. burus- „se 3) A Giganov-féle tobolszki-tatár grammatikához csatolt szójegyzékben eléfordúl ugyanis or. „naaiflTb (memória)" jelentéssel is és jad; az utóbbi perzsa ; ámde az is így van írva arab betűvel: \ju£*-> a mi nem egyéb, mint az oszmanliban is használt arab Kiss („perception parles sens, sensation, sens" Bi.) szó. Meg lehet jegyezni, hogy a tatárságban gzéltiben még egyéb ilyen arab szók divatoznak, melyek rokon szellemi fogalmakra vonatkoznak, p.o. akii, fikir (fikr), yat'ir. E szerint igen valószínű, hogy egy cs. is, ámbár az ejtést követve y^f-nek írva, mégis csak az említett arab hiss szó, melynek természetesen aztán osz. ws-val semmi köze nincsen. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. X. V
