Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉEY Á.M AGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 7? csupán csak az Aba, Oba tulajdonnév után mint jelentős appellativumot föl nem vehetünk ; m. apvska önálló magyar dim. alak; Ugr. [ősr.]; — ápolni (csókolni): cs. osz. öp- és op- (?) [ősr.]; —• apró: cs. oprak, osz. vfak {vvak) | osz. vfak csak úgy, ha oprak a nyomatékosító (fokozó)-ra'v képzővel alakúltnak tekinthető ; m. apadni eh térő jelentésé vei nom ide való; [köles.];— arasz : cs. (türkm.) ar'ií, osz. haris \ valószinübb Ugr. 832. ['? ősr.]; — arány: osz. oran arány (proportion,) orans'iz, oranlii] \ arány „proportio" eléfordúi ugyan már régibben is, de kérdés, vájjon mi az eredeti jelentése e szónak, mely még inkább „richtung" értelmében vétetik (v. ö. aránt, iránt), és vájjon ez az osz. oran (Bi. méthode, maniére, proportion)-val, illetőleg ennek eredetijével illik-e össze? [? ősr.]; — aratni: cs. osz. ora- | ügyet kell vetni a m. szónak í-képzésére ; különben mint földmivelesre vonatkozó szó, a milyen még több került a törökségből, talán [? köles.]; —• árok : cs. arik, osz. ar'ig; | or vár árka", ora „gabonaverem" jobban félre maradnak; osz. árig azonban perzsa, a mi a cs. arik eredetiségére is-kétséget vet; mindenesetre [köbs.]; — árpa : >tör. árpa [köles.]; == arszlán., oroszlán: tör. arslan | az újabb divatú m. arszlán alak elmaradhat vala; [köles.]; — ártani: ujg. arta- ártani, károsítani; artak kár, vesztés] KB. „schaden, bösestun" és „schaden, böses". [ősr.]; — ásni: osz. cs. es- kaparni, vájni, ásni; osz. as'in- elkopni | azonban ás-nak s-je képzöelem is lehet, v. ö. Ugr. [? ősr.]; — atya: cs. osz. ata\ Ugr. [ősr.]; -±- ázni: cs. az,-, ez- áztatni, ezil- ázni; izgkr (covv.izgar) nedves | St. azal-}

ezil- „nass werden", izgar feuchtigkeit; cs. jas „nedves" félremaradhat; [ősr.]. Bágyadni: osz. cs.baj'il- ájulni, bajg'inbágyadt \ (Bi. „ájult") ; m. ájidm elmaradhat; bágyad-nsik sajátos magyar alakja van, s ezért az egyezés nem egészen biztos; [? ősr.]; — bajusz: tör. b'ij'ik, ujg. bajik | KB. ezt nem hozza, s a jak. b'it'ik után aligha jí-vel volna az ujg. alak; sz-re nézve jobb megfelelés Ugr. 467. [? köles.]; — báj, bájolni: cs. bajla- bűvölni, bájolni, kötni, baji báj | St. csak baj1

a- „binden, bezaubern", a mi nem egyéb mint bagla- (bayla-\ a mit az osz. még használ is (ettől : bag); [köles.]; — balta: osz. ujg. balta, cs. baltu fejsze, jak. balta vas kalapács ; [köles.]; — barom: cs. barim birtok | ettől: bar „van, megvan" ; azonban „jószág" értelmében ugor szóhoz is köthető (cser. puro, zürj. 5wr, f. pára-, lapp buorre „jó"J; tör. csak [? köles.]; — béka: cs, baka, osz. baga \