Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - A Kondai vogul nyelv (Márk evangeliuma) 177

194 VISZONYSZÓK. aem fordul elő. Pedig előfordul, még pedig nemcsak ösz-szókban, millyenek ti-cuv annyi, ti-mil illyea, hanem ollyan szólásban is, melly ez az féle, p. o. hon hontli ti ta am l'anhem a' ki hallgatja ezt az én beszédemet. Mát. 7, 2-1. A' ti-nek rágósai: tit itt, tig ide, tigil innen. A' ío-nak rágósai: tat ott, tov oda, tovul, tóul onnan; továbbá tolio és tokve úgy. A' íou-hoz pil is járul, tovpil, vagy toupil arra el. Mr. 11, 20. 18. A' kérdő és visszamutató névmás hot is gyakran h képzővel fordul elő, így: hotth vagy hoth; tehát hot'thhar a' ki. — A' hotuak ragosa hoto a' míg. Mr. 1, 13. A' ne és mai, úgy látszik most nekem, egyaránt fölveszik az r képzőt, 's azt gondolom, a' nar mi? szó, ebbül lett: ne-r. A' we-nek á-je tehát úgy változnék a-vá a' rag vagy képző előtt, mint azt itt általában látjuk. Tehát ne, nar ; niat, matir fmatr). A' határozatlan névmás mot itt gyakran mat is; képzőse a' moten, motm kívül, motih = másik. Új határozatlan névmás az ol, olh külön, p. o. utsit olh pasi sat cuv'il i atpin cuv'il ülének külön sorokba, százával és ötvenével. Mr. 6, 40. • Viszonyszók. 19. A' viszonyszók mennyiségét alkalmasint nagyobbítani kell : al jat noh pari el tö nup pil, pel OS jol num poh uj jort nu vat kas jot sar mant keur ju CUV mont kvan jurt taré mos hal lah tarm mos hojt lat lat pal Eredetök és természetök felvilágosítására osztályozzuk ollyanokra, mellyek I. legtulajdonképen viszonyítok 's a' legegyszerűbb viszonyító ragokat veszik föl; II. mellyek tárgynevekül és viszo-