Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VAMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIROL. 113 Üszög: cs. issik ('iss'ik) meleg, hő | a m. szónak „meleg, hő" alapjelentése csupa vélemény ; különben tör. isik a m. izzó mellett talált helyet (fent 84. 1.); — ütni: cs. küt- ütni; kütek, küteg ütleg, verés; | St. köt- schlagen, prügeln: Mitek, küteg meg mondvacsinált alakok, mert az ige nem küte-\ St.-ben csak ez van: kötük „stock, schlágel"; j azonban v.ö. Ugr.; [al.]; — üz (szag, Szék.): cs. is szag, jak. üs (corr. 'is) szag, erős szag; (jak. (Böhtl.) „starker, durchdringender rauoh"; | a székely üz e helyett és mellett: büz (megii-0öZni, megbüzölni virágot) nyilván csakis ez utóbbinak elül kopott mellékalakja, mely tehát külön hasonlításra sem szolgálhat alapúi; lásd a büz czikket (115.1.) Tásni : cs. asin- elkopni [ St. így : esin- „sich anreiben, abwetzen", ettől és- „graben, schürren (? scharren), reiben, wetzen"; [al.]; — vászon: osz. bez, cs. böz vászon; | cultur-czikket jelölő szó, melynek egyezése, mint köles., szorosabb alaki egyezést kívánna; — velő medulla : cs. jilik ; — velő cerebrum : cs. mejin, osz. bej ín ; \ kétféle m. velő szónak fölvétele teljességgel alaptalan; „cerebrum" határozott jelölése „agy-velő"; | tör. mejin}

bejin

hasonlítása szembetünőleg semmis ; látszatosabb cs. jilik, mely a j—v hangviszony gyarlósága miatt csak esetlegességnek tekinthető; | v.ö. Ugr., hol v-n kezdő alakok felelnek meg; —vén, vénülni: osz. buna- vénülni; ( buna- igének lehet más alapja is, mely nem jelent épen „vénet"; ellenben ily jelentésű alapszó megfelel a m. vén-nek Ugr.; — verem: cs. ÍM'verem | St. „or festungsgraben"; f teljesebbalaki egyezés kell e föl nem fejtett tőszóra, v.ö Ugr. 598.; — vetni: cs. elvetni, jit- „elveszteni"; \jit- ezt teszi: „elveszni" (in verlust geraten, verloren gehen); különben mind két tör. szóra nézve [al.]; — világ, világos, villogni: ujg.jolav, j'ula fáklya, világosság, jolakvillogni, fényleni, cs. jilla- villogni, jillag fényes, jalga- fényleni | KB.-ben jóla- bizonytalannak van jelezve (*) ; mint ige pedig jolavan ; cs. jilla- nincs meg St.-ben ; jalga- „fényleni" szintén tévedés : St. „anbinden"; ellenben van St. jald'ir-,jalaula- „glánzen, strahlen"; | szókezdő v és j nem egyeztethetők; megvan különben a m. szónak rokonsága v-n kezdő alakokkal Ugr. 568. 569.; v.ö. még fent 96. 1. a csillag czikket. Zár, zárni: csuv. sura lakat; j m.zár „pessulum,vectis" alighanem szláv eredetű (zavor) • a zár- ige is lehet elkopott képzésű denominativum, ha nem is épen a zári- (Moln. A.) helyett való; ez NYELVTUB. KÖZLEMÉNYEK. X. 8