Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

114 BUDENZ JÓZSEF. okáért, mint nem biztos, elejteni valóUgr. 390; ) az egy csuv. sura sem biztos törökségü: megvan a cseremiszben is: seral-, sural- elreteszelni, bezárni. III. Látszatodnak sem mondható/ helytelen egyezések. Asszony: cs. ece asszony (St. „weib, gemalin, mutter"), ujg. aca asszony, jak. a%% (corr. a$i) középkorú asszony, néni; | ujg. (KB.) aca belyett: eíi „jüngere schwester", s ehhez es. ece van hasonlítva; v.ö. ugyanezt m. öcs alatt, mely így V. úr szerint — aszszony lenne; | a m. szóalak, melyből a hasonlításnak ki kell indulni a mai asszony helyett régi ahszin, ohszun} okszun

(lásd Mátyás F., Nyelvtört, szótár, I. füzet 76. 1.); — át, által: osz. öte túlsó, szemközt levő; cs. öt- átmenni; | a m. szónak számba lőhető alakja ált-; jelentése sem „túlsó" (opp. „innenső"); — avulni: cs. ohal- kopni. | St. ez így van: öhül- „sich abnutzen"; | egy „kopni" jelentésű öbülige meg az ó fíMjJ-tól származó m. avul- ige közt még tetemes távolság van; — az, ez: cs. os-bu emez, os-ol amaz, osz. is-bu emez, ujg. OS az, ez „olykor külön, olykor tnu- „ez" mutató névmással összekötve" ; [ az o$ (is) a törökben nem tulaj donképi névmás, hanem a mutatást emelő nyomatékosító előtét; midőn a többi tör. nyelvek nem is használják a tulaj donképi közelre és távolra mutató névmás nélkül (mu v. bu és ol} an)

10

), nem is lehet az iránt kétség, hogy esetleges önálló használata az ujgurban, ha csakugyan nem tévedésen alapszik ilyennek állítása, nem egyéb mint látszat, mely a névmás ol, o elkopásából ered (os e h. osoj ; a m. ez, az (oz) közelre és távolra mutató névmások egészen más természetűek, a mennyiben 10) A jakutra nézve lásd Böhtlingk, Gramm. §. 423. „Von den drei zuerst aufgeführten demonstratíven (bu, iti és 61) können die beiden vocalísch anlautenden durch s, das consonantisch anlautende dureh su vorn verstarkt werden. lm deutschen können wir diese verstarkung durch „eben* wiedergeben : subu eben dieser hier, siti eben dieser da, s$l eben jener da." — A csuvasban ugyané névmási praefixum Sa-nak hangzik : Saka (== Sa -f- ku, kon ez), rövidített nominativus iak; meg Sava (=Sá-\-va, azaz vul, on) rövidített nom. Sav; lásd Nyelvt, Közi. I, 252. és 254. II. *