Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉEY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIltÖL. 107 más jelentése van a m. ok, okos, okni, okulni szóknak, s abban jelesen az olvasás (szavalás) érteményének semmi nyoma, v.ö. Ugr. 795.;. [jel]; — olcsó, ócsó: cs. ucuz olcsó; | nincs tudva, hogy ez valaha ulcuz volt; különben v.ö. Ugr.; [al.]; — Olu, Olvadni: cs. höl nedves, jak. ul- sehmelzen, tauen; | tekintetbe csak az utóbbi jöhetne, mely azonban az ugor egyezés mellett meg nem áll; m. olu nem is létezik, kivéve a szerencsétlenül kigondolt olu-vaj =• olajban; — olvasni: csuv. vola- j ez tkp. vogla- helyett, a tör. oJm alapszavából (ok); másképen Ugr. — olló (orló): osz. orak sarló | sehogy sem tudjuk, hogy olló e h. való : orló; épen úgy lehet odló, ogló-hól is; — orom, ormos: ujg. ori, öri fenn, föl, őrük magas; cs. orun emeltség, magas hely; jak. oroi csúcs, hegy | KB. üri, ürü (nem orí) és őrük, s hezzá idézve cs. őri „stromaufwárts"; evvel nem egy cs. orun, tkp. „ülőhely, trón"; megint evvel nem egyező jak. oroi „spitze" (t'öbö orojo scheitel), hanem jak. orun bank, bett, orun stelle, kojb. óren bank, v.ö. cs. (Ab.) orun hely, lakó v. nyugvóhely ; | m. orm- tőszó, melynek egyeztetésére több kell, mint csak az or-ra szorítkozó hasonlóság; — OlT: cs. borún orr; j v.ö. Ugr., a magyarban rn nem hasonul át rr-vé, de igenis rv (rb); [al.]; — Ország: cs. urun hely, vidék, jak. orun hely, cs. jurl ország j St. urun „ort, platz, stelle", jurt land, vaterland, haus, zelt; [ország (HBesz. uruszdg) részbeli egyeztetése nem elég, mert -szag nem a ság, ség képző, különben a régi m. alak uruség volna;-— orvos: ujg. jorkuci álomfejtő, kuruzslya ("? kuruzsló); [al.]. Ököl : cs. ögül, ökül gömb, gömbölyüség | St. „ die rundé, knaul, menge"; J „faust" jelentésre az altáji nyelvek tüzetes szóval bírnak: tör. jumruk, finn nyrkki, mord. moksinda, cser. moskundo, lapp cor&me, mong. nidurga (burj. úoderga); s e szerint a m. ököl értelmező egyeztetése nem elegendő; — Ölni: osz. cs. öl- halni, öídür- ölni, jak. ölör- ölni; | öldür-, ölör- causativuma ennek : öl„halni", s így tkp. „meghalatni", mely ige, ha nem is volna a grammatikai alakkülönbség, még abban is elüt a m. öl- igétől, hogy ez lényegesen a cselekvés módjára is vonatkozik (ölni „schlachten, mactare"), v.ö. Ugr.; [jel.] — örvény: cs. irvam örvény, ögürülforogni 1 St. irvam „behendigkelt, geschicklichkeit in handhabung der waffen, tapferkeit, schnelles herumdrehen"; Ab. ugyan még ezt is hozza: gyors forgás, „örvény", de erről az eredeti textus kiadása (Vel.-Zernof-féle) semmit sem tud, hol ezen fölül a szó nem is irvam'