Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

103 BUDENíí JÓZSEF. nak, hanem irdam-nak. hangzik, a szók alphabeticus rendével egyezoleg; cs. ügürül- (St.) sich herumwenden, v.ö. ügür- abwenden, wegwenden; | v.ö. Ugr.; [al. jel.]; — ŐS, İse: jak. ese (ása) groszvater, osz. eskd öreg, ó [ osz. eski nem „öreg", hanem „ó, ócska, regi"; | m. ó's-nek, s szerinte íse-nek hosszú vocalisa magyarázatot kíván, melyet Ugr. 773. nyújt; — ősz-(autumnus): osz. gös (corr. güz TW.Bi.), cs. közek ősz; | kielégítő ugor rokonság előbb való, v.ö. Ugr. 856.; — özön: cs. özgün igen nagy, túlságos (p.o. swvíz); ös- nőni, ösJcen felnőtt, nagy, magas; | St. szerint üzgün (nem özgün) su „ein wasser, über welches man schwimmen kann", az üz- úszni igétől; Ös- „wachsen, aufschieszen"; | V. úr itt az özön-nek kétféle etymologiáját adja, melyekre ráillik „ha akarom, vemhes stb.'£; azonban nem nagyon valószinü, hogy az özön csak „átúszó víz4£ volna; ösken meg nem mondatik vízárról; [jel.]. Piczi, picziny: osz. bi$i kicsiny és kedves (gyermek nyelven) ; esuv. pizike picziny; ] osz. szó eredeténél fogva jelentéktelen, olyan mint p.o. m. csecse-hecse ; a csuv. szó egyedül nem bizonyít az ugor rokonság ellen ; v.ö. Ugr. 435 ; — piszok, piszkos : osz. pis csúnya, cs. pis szenny, pise rüh | St. csak pîs (nem pise); ez különben perzsa szó, melynek egyezése esetleges; V. úr a m. büz-hez is hasonlítja ugyanezt; v.ö. Ugr. 438. Rakni: osz. brak- letenni, hagyni Jbrmk nem „letenni", hanem „hagyni, odahagyni, vetni, dobni, eldobni"; | alakilag már az r kezdőhangzó jellemzi a m. szó ugorságát; [jel.,al.]; — remény: cs-irimhoffnung, einbildung; jak. ereni remény ; | acs. szó „hoffnung" jelentése a %atun irimi (weiberaberglaube, leeres geschwatz) szólás szerint nem egészen biztos; jak. (Böhtl.) csak arcin- hoffen (arandr hofíhung) ; [jel., al.]; — rokon: cs. uruk család, rokonság; ujg. urukun rokonságban; | az urvkun-heli n casusrag csak nem lehet az a mi a m. szónak töbeli ft-je; tekintve, hogy az ugor nyelveknek szókezdő r-jük van, nincs okunk néhai m. orokon-X fölvenni ;<e szerint gyanítható gyökrészekként egymásnak ellenében állanak m. n k-: tör. vr~, a mi [al.]. Sajnálni: ujg. sagin- aggódni; | összeütközik a szánni czikkel, lásd fent. 88. 1.; •—• sallang: osz. sallan- lelógni,fityegni | mint a salla- „tenir en équilibre, balancer" igének reflexivuma sallan„se balancer, chanceler", v.ö. TW. „herabhángen" as'il- (nem sallan-)} ellenben „wanken"

salan-; m. sallang „riemenfranse" szónak