Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Beveztés - 11. Az ugorság főjelleme az igének tárgyi ragozása 21

BEVEZETÉS. 2Í nyolcz-nak első részét, a' szó nyol-cz lévén. A' ez a! tiz-nek rövidítése, tehát nyol-tíz (nyol-tz) is annyit jelent, mint 2—10. E' szerint kilencz sem lehet más mint kilen-tiz (kilen-tz), 's nem is jelenthet egyebet, mint 1—10. A' magyar kilen(-cz) szónak hasonmását Strahlenberg hozza fel az osztják killien-ben, melly 9-et jelent *) ; de a' vogul aníel, ontel eddigelé még-társ nélkül való. A' sokszorozott tize3 számokat (20—90) a' finn nyelv a' maga szavaival fejezi ki, így: kaksi kymmentá == két tiz stb. Az ugor nyelvek, tehát itt aJ

magyar és vogul, kűlömbbznek a' finntől, mert másképen fejezik ki a' 20 —90 számokat. A* kus, chus= húsz nelimen negyven, atpen, átpen ötven, katpen, ehotpen hatvan számnevekre nézve magok közt egyezők; 's bár &' sat-lau vagy sat-lov (70), úol-sat vagy nol-sot (80) és antel-sat vagy ontel-sot (90)-re nézve nem is egyeznek meg magok közt, de ezek által is külömbŐznek a' finntől. A' 100 = sata, sat, sot, száz egy szó a'finn-ugor nyelvekben,* de az 1000 = sater, soter, ezer csak az ugor nyelvekben van meg, a' finnben tuhante lévén 1000, mi germán szó. Vannak, kik az ezer, sater és soter, meg a' száz, sat, sot;

sata szókat a' perzsából valóknak hiszik. Az ezer, sater, soter-re nézve az azért nem valószinű, mert bajos a'"perzsa hezar szót a! tor-es (osztják) soter, sater (vogul), surs (votják) szók apjának tartani, minthogy a' hangok változásai ellenzik. T-ból válhatik s és ebből h: de megforditva, h-ból nem válhatik s vagy t, Ellenben soter sater ezer törvényes alakú változások. — 'S ha ezer és társai nn

m lettek a' perzsa hezarból:

SL százat és társait, a' melly eket kivétel nélkül minden finn-ugor nyelvben megtalálunk, még bajosabb a' perzsa sad-bói eredeztetni, ámbár a' hangok változása nem elleneznék. 11. Az ugorság jelleme azomban leginkább az ige tárgyi ra* sásában áll, mellyet az éjszaki vogul mutasson meg a'köretkező példával : a tor-es áur-s es *) Vogul föld és nép. 4. lapján.