Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 7 643. ravasz (régen: vulpes, most: callidus, astutus): f. repo róka\észt. rebase (nom. -a,ne)\Uv. rebhi (pl. vébist) \lp. repe, IpF. rievan 1 ). I cser. rövöz, cserH. rebez, ribez róka \ mdE. rives | zürj. rué. 644. redő: /. rytty redő (ruga ex compressione, falté, runzel): ryttyise (nom. -yinen) redős. 645. rejt v. rojt (rejteni): rejtek (rejtek-hely): észt. redu (gen. redu, reu) zug, rejtek (winkel, schlupfwinkel): redu-paik (rejtekhely, zujluchtsort, verbergung): on redus elrejtezett (halt sich verborgen, ist verlaufen). 646. rengeteg (rengeteg erdő) u ): észt. ránk (gen. ránga, rángu) nagy, roppant, nehéz: hooneránk nagy épület, metsa-ránk sürü erdő \ lív. ránka vadon, rengeteg erdő (einöde, wüste; wo schwer durchzudringen ist im walde). 647. renyhe (piger, deses): f. röhmiá ügyetlen s lassú, nehézkés (inhábilis et tardus) ; ráhmákká, rahmykse (nom. -ys) u. a. (homo tardus, inhábilis). 648. reped (repedni: meg-, /elrepedni; repedés): /. repeá- (*repedá-) repedni, szétszakadni, hasadozni (divelli, disrumpi, fissuras agere: vatsa repeepi venter rumpitur); repiszakitani (divellere, lacerare) \ lp. rappe- nyitni, megnyitni (p.o. ajtót, száját) ; rappese-, rappase- nyílni, megrepedni (aperiri: ádnam rappasi terra dehiscebat); rappas, rappes apertus ; IpF. ravaste- nyitni, rappase- nyílni, ravas apertus; — lp. ráppo apertus (p.o. uksa le ráppot az ajtó nyitva van). 649. rés ruptura, rima, hiatus: f. reiká lyuk, nyílás (foramen, apertúra) ; reikáse (nom. -ánen) u. a. (dim) \ észt. reig (gen. reia) fris seb \ lp. raike, IpF. raigge foramen, apertúra. ') Nem hihető, hogy a nyugati-finn nyelvekbeli repo stb. „vulpes" szó, a szkandináv (svéd ráf, dán-norvég ráv)-\>61 került volna, minthogy ugyan e szó az ugor nyelvekben is megvan ; sőt ellenkezőleg tekintetbe jő, hogy a ráf, rav „vulpes" szó csak a szkandináv nyelvekre szorítkozik, s már a többi germánságban sincs meg. 2) Rengeteg erdő a. m. „a nagy sűrű erdő." Különben a székelyek nagy sokaságról is mondják a rengeteg szót, p.o. rengeteg ember SS tömérdek sok ember.
