Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63

68 GR. KUUN GÉZA. Továbbá a többes nem csak többséget, sokaságot, hanem kiterjedést is jelenthet, és pediglen 1) téri, 2) időben való, 3) fogalmi kiterjedést. Ezen három alosztályra három példa: fiíUOD (= környék, körül), D^H (= élet), B^IYI (= könyörületesség). A kiterjedés és többség rokon két fogalom, maga a többség távolról nézve kiterjedésnek látszik. Innen van az, hogy *T,

55 két jelentéssel bír, ú.m. 1) „nagy", 2) „sok." Néha a többes az egyesszám nemének fajok szerinti különbségét jelenti. Van továbbá olyan kültöbbes, mely concret értelmű szót jelent. Végre a kettőst említem fel, mely alak úgy a sémi, mint árja nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek egynémelyikében korán feledésbe ment. íme ez a sémi számviszony köre! Az ilyen számviszony megnevezésére több műszó kell, mint a mennyit Aelius Donatus, vagy a thraciai Dionysius nyelvtanában találunk. Az arab nyelvtan a műszavak nagyobb gazdagságát fejté ki, mint a héber vagy syr nyelvtan, melyeket a kínálkozó terminus egyszerűsége a megnevezendő tárgy sokaságától eltérített. A syr nyelvtan görög példa után indult. A héber első nyelvtanírók Saadia Gaon s K. Juda Chiug az arabokat tanulmányozván, nem bírtak a közös semitismus, az arab és héber nyelv összetartozásának világos öntudatával. Bar Hebraeus syr író legelemibb meghatározásait is a görög tudományból merítette (v. ö. „metul furs'o dgense" czikkét Aristoteles „!7Í(H ÍQ[iiíi<" ide tartozó helyeivel). Maga az arab nyelvtan se bírja a névszó számviszonyának teljes terminológiáját. A sémi névszó számviszonyainak összegét következő táblázat mutatja: 1) Nemiegyes. 2) Egyesszám. 3) Kültöbbes. 4) Beltöbbes. 1) a kevésszám többese, 2) a sokaság többese. 5) Gyűjtőszavak. 1) hímnemű, 2) nőnemű egyesszámalakok. 6) Kettős többes.