Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63
A SÉMI NÉVSZÓ SZAMVISZONYÁI. 67 érintve van. Mózses 1. k.-nek 1. f. 21. v.ben olvassuk: P]^3 ÉllJT^S HiNÖ1 ? K. G. fordítása szerént : „és minden repdeső szárnyas állatokat az ő nemek szer ént." így egészíti ki az egyik fogalom a másikat, szó szóhoz sorakozván. Több-kevesebb szó kivántatik a tárgy rövid leírásához, pontos leírását maga a tudomány adja. A nyelvteremtés egyes, a figyelmet megragadó vonást általánosított; a fővonás mellett egy mellékvonás a mondatnak elörajza. A tárgyat szava nevezi meg, de meghatározása több-kevesebb mellékvonást igényel, — leírása néha hosszú lapokra terjed, az egyszerű fogalom távol lévén attól, hogy a kültárgy másolása legyen. Priscianus nyelvész így különbözteti meg az egyesszámot a többestől: „Singularis quidem numerus finitus, plurális verő infmitus" 1 ). A többesszám mindig abstractio. A plurálisban benfoglalt egyesek számát vagy nem tudjuk, vagy ha tudjuk, legalább nem látszunk tudni. A többség fogalmát a többesszám fejezi ki. A többes maga is két nagy osztály alá tartozik. Mind azt, mit többesben látunk, két nagy osztályba sorozhatjuk. A kettő közti különbségfokozatos. Az abstractio nagyobb az egyikben, mint a másikban. Az egyik az egyesek foglalatja, a másik az egyesek felolvadása egy eszményi egységbe. Az egyik az egész felszínén átcsapong, a másik az egyes alkotó részeket is érzi s figyelmes lesz. A többesek egyik osztályát valódi többesnek, másik osztályát elvont gyűjtőszóknak nevezhetjük. Az elsőben az abstractio alsóbb, az utóbbiban felsőbb fokát érte el. Ezen második osztály megint két részre oszlik tartalmának mennyisége szerint; a több-kevesebb osztályoz itt. Vannak továbbá bizonyos gyűjtő értelmű szavak, melyek a természetben együttesen létező és feltűnő lények csoportosulását jelentik. Ezek két alsóbb osztályra oszlanak, 1) hímnemű 2 ), 2) nőnemű egyesszám alakok. Vannak mondattani használatokban gyűjtő értelemmel bíró egyesszám alakok; némely párosan előjövő névszavak (fp.tT l *"$.$)) az articulussal bíró melléknév, részesülő, n. gentilicium tartoznak ide. Kettős többes is fordul elő, melynek szinte megvan a maga jelentősége. Mind ezekről alább bővebben lesz szó. ') Tract. Gram. 2) Jüü = Genus ovium defornio et brovipes stb. 5*
