Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

32 BUDENZ JÓZSEF. 778. ár (ura-t): /. uroho (nom. uros), uro férji, vitéz, hős (vir aduitus, vir strenuus, heros) ; urokse (nom. uros) hím állat (urokset masculi, uros-puoli se,rvs mascvlinus. uros-lintu avis mascula). 779. úsz (úszni): /. ui- úszni: uiskele-, uiksele- v. a. (fr.) ; uiskenta-, uiskentele- u. a. (folytonosan); uitta- úsztatni] észt. uiu-;

uju-, ojuúszni, uiuta- úsztatni \ liv. voigö-, oigu- úszni, voikt- úsztatni \ Ip. vuoje-, vuáje-, IpF. vuoga- úszni-, Ip. vuojele-, vuojetev. a. (fr.) j| md. mdE. uje- úszni, hajón járni; md. ujende-, uinde-, mdE. ujne-, uksúe-, uksnoksne- v. a. (fr.); uifte-, mdE. ujevteúsztatni\cser. ej-[am], cserH. ij- úsznijvotj. uj-, ujai- úszni\ zürj. uj-\vog. uj- úszni, ujgál- u.a. (fr.)\oszt. űcf- úszni. 780. utol (utolszor, utoljára, utolsó), után : I mdE. udalo, mdE. ftal hátul való; mdE. udalks hátulsó (p.o. pil'ge láb): udalov, udaloj, md. ftalu hátra, mögé, udaldo, md. ftalda hátulról, mögöl. 781. üget (ügetni): Ip. oko, IpF. oakko- ügetni (tolutim incedere, traben). 782. ügy (ügye-t): /. asia ügy, dolog (res peragenda, negotium\észt. asja (nom. asi) ügy, dolog, ok I liv. a&a dolog (sache, ding ; pá a. fődolog ; aza-pű werkholz) j IpF. asse ügy, per, dolog; asse vétek, bűn (crimen, scelus). (I votj. u£ munka, ügy, dolog: u£al- dolgozni, szolgálni, uzaá (arbeiter, arbeitsam); azteru lusta (dologtalan). 783. ük (avia), v. ike, ik J

): /. eukko nagyanya, öreg asszony j IpF. akko nagyanya. 784. ül (ülni): I cser. olmo ülö v. fekvőhely 2)

: olm-anga lócza (tkp. ülő-deszka) j vogD. unl-, ul- ülni: unles szék; unt- ültetni; unt- ülni. 785. üt (ütni) : ') Lásd : Mátyás Flórián. NyKözl. III, 327. *) A cser. olmo „nomen instrumenti" egy ol- igétől, a milyen a f. istuime (szék) ettó'l : istu- ülni. Egyéb ilyen képzésű ég jelentésű cser. szót 1. NyKözl. VI, 182.