Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
30 BUDENZ JÓZSEF. 769. oldal: Ip. ertek, IpF. ártteg oldal: ertek-takte v. erte-takte, IpF. ártteg-dafte oldalcsont, borda (rippe). || votj. urd oldalcsont, urdes oldal | zürj. ord oldal; ord-l*i oldalcsont: ordin -nál, mellett, ordö v. orda -hoz, ordis -tol, mellől l ) | cser. örtöz, ördü&, cserH. ördez oldal; félre es'ó, idegen : ö.-lu oldalborda, ö. jing idegen ember \ md. irdes, mdE. irdis oldalborda. 770. olvas (olvasni legére, numerare) a ): /. luké- olvasni (numerare, legére) ; luku szám, számbevétel (numerus, numeratio) \ észt. luge- olvasni, elmondani (lesen, zahlen, aufsagen); lugu szám (zahl, rücksicht: lugu pidama számot tartani), dolog, történet (kui se lugu nenda on ha a dolog úgy van) | liv. lug-, lugu- olvasni (lesen, zahlen); lug (pl. -gűd) szám \ Ip. lokke-, IpF. lokka- olvasni (numerare, legére): Ip. IpF. lokko=/. luku; IpF. lovadé- olvasgatni, loyase- valamenynyire olvasni. | md. luv'í-, mdE. lovo- olvasni, számlálni \ vog. lau- szólni, lauint- olvasni \ cser. lud-[am], cserH. lud-, lod- olvasni (legére, numerare) \ votj. líd'-, li$- u. a., líd szám ] zürj. líd- legére, numerare líd numerus. 771. oszl-, oszt (oszlani, oszlik; osztani): /. osa rész (pars): ositta- részekre osztani \ észt. osa rész j liv. voza w. a. (teil, anteil) \ Ip. ose, IpF. oasse w. a. 772. örvend, örül (örvendeni, örülni), öröm: Ip. arvok, IpF. ervok víg (munter, alacér, vividus); Ip. arvo-, árva- jól találni magát (p.o. valamely országban), arvodattehilarare; arvos, arves jucundus, laetus: arvosve- contentum esse (v.ö.froh sein). 773. ős (avus), is 3 ): ') Castrén, Elem. gramm. Syrj. 105. 1 : „observandum, postpositiones ordin, orda, ord'is se potissime ad personam referre." 2) A m. olvas a legkönnyebb hangátvetéssel (v.ö. ernl; 754. sz.) =: *lovas ; az s tkp. gyakorító képző, a melynek hasonmásával (S) a md. nyelv is képezhet gyakorító igéket,p.o.aluví; lovo-h6\ er /t : luvSe-, lovh- (luviée-, lovoSe) ; v.ö. keres,21. sz, *) Ertem a H Beszédbeli ise (isemucut) szót, mely kétségen kivül egyazon
